Válaszom Dudás Róbert jobbikos képviselő úr írásbeli kérdésére:

Elsődlegesen emlékeztetnem kell Képviselő Urat, hogy Norvégia, bár nem tagja az Európai Uniónak, a közös piac előnyeit számos kötelezettség és teher nélkül élvezi. Mindezért cserébe vállalja az EGT és Norvég Alap finanszírozását, amelyekből nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás. A Képviselő Úr kérdésében állítottakkal ellentétben a Kormány ezekről a forrásokról nem mond le.

Arról is tájékoztatom Képviselő Urat, hogy a Magyarországnak járó Alapok alapkezelőjét, vagyis a források elosztóját nyílt pályázat útján és a felek egyetértése alapján szükséges kiválasztani. Ennek eredményeként hét civil konzorcium pályázatát értékelhették a felek, amelyek közül a Kormány hat konzorcium elfogadására is nyitott volt, míg Norvégia csak egyet tartott elfogadhatónak a konszenzusra törekvés legcsekélyebb jelét sem mutatva. Norvégia ezáltal nemet mondott olyan jelentős, hazai és nemzetközi tapasztalatokkal bíró független szervezetekre, mint amilyen például a Magyar Vöröskereszt.

A Kormány azonban a hazai civil szféra széles spektruma támogatását tűzte ki célul, amelyet az is mutat, hogy 2010 és 2019 között évi 144 milliárd forintról évi 354 milliárd forintra emeltük a szektor állami támogatásának összegét. A Kormány továbbra is elkötelezett a civil társadalom fejlesztése, kapacitásának bővítése, és valamennyi kulcsfontosságú új civil szereplő támogatása iránt.

Mindezek és az Alapok mihamarabbi felhasználása érdekében javaslatot tettünk a norvég fél részére új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására, Norvégia azonban kijelentette, hogy hazánk számára nem elérhetőek többé a Norvég Alap 2014–2021 közötti időszakra dedikált forrásai. Ez ellehetetleníti azt, hogy a két ország közötti megállapodás szellemiségének megfelelően egy közös megegyezésen alapuló megoldás szülessen. Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, ezáltal megsérti az EGT tagságból származó jogi kötelezettségeit, ezért a Kormány jogi lépéseket fog tenni. Jelen ügy kihatással lehet arra is, amikor az európai uniós tagállamok egyhangúlag döntenek arról, hogy az EGT-országok – köztük Norvégia – a következő pénzügyi ciklusban miként részesedhetnek a közös piac előnyeiből.

Tisztelettel:
Orbán Balázs