Olvasom, hogy a baloldali sajtó mennyire érdeklődik a jövő héten Esztergomban megrendezésre kerülő MCC Feszt iránt. Különösen az amerikai tévés, Tucker Carlson fellépése izgatja őket.
Igen megtisztelő, hogy követnek minket, köszönjük!
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy nem mindig érzem őszintének ezt a fene nagy érdeklődést, hanem néhol inkább a lejáratás - nem is olyan ügyesen titkolt - szándéka süt át belőle, pár megjegyzésem lenne a dologhoz.

1. Nem látom a nagy baloldali nyári fesztiválokat, nagy mozgolódásokat, ahol neves külföldi előadók, hazai szakemberek, sportolók, színészek, akadémikusok fejtik ki véleményüket, ahol csomó fiatal van, ahol városi környezetben, szabadon, közéleti témákat is átbeszélve, plusz szórakozva lehet önfeledten örülni annak, hogy együtt vagyunk. Hol vannak ezek a fesztiválok? Most egy hónapon belül lesz MCC Feszt, Tranzit és BrainBar. Ott mi a helyzet? A kérdés nyilván költői.

2. Számunkra, jobboldaliak számára azért nevetségesek ezek a cikkek, mert abból indulnak ki, hogy ha egy külföldit elhívunk Magyarországra, akkor azt csak akkor lehet megtenni, ha százszázalékosan azonosulunk vele és vakon követjük minden állítását. Hiszen, ha egy külföldi mond valamit, főleg egy nyugati, akkor az a magyar baloldal szerint kinyilatkoztatás, amit nekünk, kőkorszaki barbároknak jobb mielőbb és minél pontosabban követni. Ráadásul, ez a teljes szellemi gyarmati státusz a baloldal számára azért kényelmesen belakható, s azzal a sok neomarxista maszlaggal, ami mostanában ömlik be az országba, azért könnyű nekik azonosulni, mert ugyanúgy, mint korábban a marxizmusban, ezek az elméletek most sem ismernek családot, nemzetet, Istent, szabadságot, határt, rendet, csak a totális ideológiát és az azzal való tökéletes azonosulás elvárását. Ezzel odaát könnyű egyetérteni, ezt csinálták a baloldalon a rendszerváltoztatás előtt is, csak akkor keletről jött az őrület. Tisztelet a kivételnek.

3. Az amerikai politikai rendszer - lehet, hogy ez megdöbbentő lesz a haladó oldal számára - más, mint a magyar. Mások a témák, mások a töréspontok. Sok mindent hasonlóan látunk, mint az amerikaiak, mert ugyanúgy a nyugati civilizáció részei vagyunk, de nem mindent. Az amerikai jobboldal számára a kötelező maszkviselés a személyes szabadság korlátozása, Magyarországon viszont egy természetes dolog. Az amerikai jobboldal számára az állami egészségügyi ellátás maga a szocializmus, számunkra természetes elvárás az állam felé. Az amerikai baloldal nyíltan ünnepel, amikor egy elvileg a feketék jogainak védelmére létrehozott szervezet erőszakos, fegyveres mozgalomként kiveri a rendőröket egy nagyvárosból, s ott anarchista “köztársaságot” hoz létre. Nálunk a józan többség ennek finoman szólva az ellenkezőjét gondolja. Nos, ahány ház, annyi szokás. Erről egyébként remek cikkeket lehet olvasni például a Kommentárban, a Hungarian Conservative vagy a European Conservative folyóiratban. Tudják, néha érdemes nemcsak a modern kori, progresszív Pravdákat olvasni…

4. Mi hiszünk a véleménynyilvánítás szabadságában, az emberi jogokban, abban, hogy egy demokráciát a vita visz előre. Vita viszont csak akkor tud kialakulni, ha különböző nézetű emberek összejönnek, s véleményt cserélnek. Régen az ilyen helyeket agorának nevezték, ma már más nevek vannak forgalomban, de ma is szükség van ilyen helyekre és alkalmakra. Nos, a baloldali médiamunkások szerint nem el kell jönni az ilyen alkalmakra, nem részt kell venni a vitákban, nem meg kell hallgatni ezeket az embereket - például Tucker Carlsont, akiről a vele egyet nem értő Time magazin írta, hogy a legbefolyásosabb konzervatív médiaszemélyiség -, hanem az egészet el kellene törölni, s mindenki örüljön annak, hogy ennyivel megúszta ezt a szélsőségeskedést, hiszen intellektuális értelemben “közénk is lövethettek volna”.

Hát, köszönjük, ebből nem kérünk! Magyarország nem ilyen hely és nem hagyjuk, hogy ilyenné tegyétek.

Esztergomban találkozunk! ‍