Tegnap bemutattuk Andreas Rödder német történész a „Konzervatív 21.0 – a polgári Németország programja” című legújabb könyvét. A kötet akár még magyar kormányprogramnak is elmenne, ha mindenki így gondolkodna Németországban, kevesebb súrlódás lenne a két ország között.

A bemutatón többek között arról beszélgettünk, hogy ha hiszünk vagy hinni akarunk az Európai Unióban, nem elég felhúzni a sárga csillagos zászlót és lejátszani Beethoven Örömódáját, hanem részt kell vennünk azokban a vitákban, amelyek Európa jövőjéről és a kívánatos politikai irányokról szólnak. Dolgoznunk kell az európai projekt megerősítésén, bizonyos helyzetekben megmentésén.

Ugyanis azt látjuk, hogy az Európai Néppárt és többen a tradicionális jobbközép pártok közül feladták identitásukat, és a baloldali fősodorhoz csatlakoztak. Azonban úgy nem fog működni az Európai Unió, ha csak egy hang, egy tónus hallható.

A baloldal idejétmúltnak tekinti azokat az alapelveket és értékeket, amelyek sikeressé tették a kultúránkat, például a hagyományos családmodellt és a nemzetállam elvét, míg a jobboldal szerint a probléma éppen ott kezdődik, hogy elhagyjuk ezeket az értékeket.

Ezért egy jobboldali reneszánsz elkerülhetetlennek látszik, mivel az európai választópolgárok a szavazataikon keresztül meg fognak erősíteni egy olyan alternatívát, amelyet európai jobboldalnak nevezünk. A Fidesz ennek a hangnak a felerősítésében, a pártok jó értelemben vett összerázásában szívesen vállal feladatot.

Köszönjük az izgalmas kérdéseket és azt, hogy ilyen sokan megtiszteltek a jelenlétükkel!