1806-ban ezen a napon született Teleki Blanka, aki 1846-ban alapította meg Pesten leánynevelő intézetét. A „nőnövelde” célja világos volt: a tehetséges fiatal hölgyek a korabeli lehetőségekhez képest sokkal szélesebb körben részesülhessenek oktatásban.

Az intézet létrehozása mögött azonban két, a korszakban szinte forradalminak számító, ma pedig nagyon is követendő elv húzódott meg. Teleki fontosnak tartotta, hogy az intézetbe bekerülő hölgyek a legkorszerűbb tudáshoz jussanak hozzá. Bizonyos színvonalú oktatás már ekkor is elérhető volt a nők számára; nemesi és a gazdagabb családokban pedig nevelők foglalkoztak a gyermekekkel – a lányok viszont ekkor is jellemzően praktikus, az etikett betartását segítő ismereteket kaptak. Teleki Blanka intézetének oktatói között viszont Vasvári Pál vagy Hanák János is a tudományt képviselte. Vasvári – a későbbi márciusi ifjú – történész, Hanák pedig elismert természettudós volt, az intézet tanulói így valódi szakmai oktatásban részesülhettek.

A másik elv pedig a patrióta nevelés volt. Képzeljük most magunkat 1846-ba! A korabeli Pest lényegében németül élte a mindennapjait. A magyar oktatás akkori zászlóshajóján, a pesti egyetemen (a mai ELTE-n) 1844-ig a latin volt az oktatás hivatalos nyelve, ám a gyakorlat a német nyelv dominanciáját mutatta. Ezzel párhuzamosan Teleki Blanka magyar nyelvű oktatást szervezett: Vasvári és Hanák mellett – akik mindketten részt vettek a szabadságharcban – a közismerten patrióta nevelőnő, Leövmey Klára is erősítette a tanári kart.

Azt hiszem, hogy ma sem tűzhetünk ki magunk elé kisebb célt, ha a felsőoktatásról és a tehetségekről van szó, mint Teleki Blanka tette!