Irány a a balatoni #STIPI kiválasztótábor, a vonatút nem telhet olvasás nélkül

Minek a rövidítése a STIPI?

A Stipendium Peregrinum ösztöndíj a Nemzeti Tehetség Központ kiemelt projektje, amely azon kiemelkedő tehetségeknek szól, akik képességeik, tudásuk alapján a világ legrangosabb egyetemeire készülnek felvételizni, és akik vállalják, hogy megszerzett tudásukat tanulmányaikat követően hasznosítani fogják Magyarországon.

Milyen könyvet olvasok a vonatúton?

Tim Marshall, a brit Sky News és a BBC külpolitikai újságírójának „Falak - Életünk kerítések árnyékában” című legújabb, rendkívül lényeglátó könyvét szeretném a figyelmükbe ajánlani. A szerző már - a pandémia miatt igaz, sajnos csak csak online - vendégeskedett Magyarországon: tavaly decemberben meghallgathattuk az előadását az MCC és a Danube Institute közös szervezésű konferencia sorozatán. Sőt, az előző „A földrajz fogságában” című könyve már jó ideje elérhető a Libri kínálatában.

Marshall világlátását az a tény edzette, hogy hosszú karrierje során vagy egy tucat háború frontvonalából tudósította a nézőit. Így kialakult benne egy nagyon szikár világnézet, amiben élesen el tudja különíteni egymástól a valóst és a képzeletbelit, a realitást és az utópiát, de azt is tudja, hogy semmi sem csak fekete és fehér a világon.

Ezen tapasztalatok birtokában indult neki – szó szerint – a világnak Tim Marshall a következő kérdéssel a fejében: miért nevezhetjük a 21. századot a falak korszakának? Olyan ősi falak, mint a kínai nagy fal, vagy Hadrianus császár fala a mai Egyesült Királyságban már csak archeológiai érdekességeknek tűnnek, a berlini falból csupán egy-egy mementó maradt fent. Közben pedig csúcspontjára ért a globalizáció, egyre több ötlet látott napvilágot valamiféle világkormányzás reményében. Ennek pedig ahhoz kellett volna vezetnie, hogy már nem zárjuk a határokat, nem emelkednek újabb falak, az emberek pedig mindenféle korlát nélkül csatlakozhatnak be a globális migrációba.

Utópiák tehát vannak szép számmal, ám Marshall úgy látja, hogy az emberiség java része még mindig tartózkodik ezek megvalósításától. A nemzetállamok csak nem akarnak feloldódni – ahogy Marshall fogalmaz – „az emberiség testvériségében”, falak pedig az elmúlt évezredekben is épültek – csak az elmúlt 20 évben több ezer kilométernyi. Jól védett fizikai határzárak állnak ma is Cipruson, de az elmúlt 40 évben számtalanszor – legutóbb 2020-ban – bővítették a Marokkó és Nyugat-Szahara közötti falrendszert. Görögország és Törökország között 2011-re készült el a kerítés, a Paraguayban található Encarcación és az argentin Posadas városai közé 2014-ben építettek több méter magas falat. Egy évvel később Magyarországon, majd Bulgáriában, Észtországban és Lettországban is fizikai határzár épült fel. Az Egyesült Államok pedig 2017-ben fogott bele a mexikói határon húzódó fal jelentős meghosszabbításába.
S ahol nem is húzódnak fizikai falak, oda politikai, jogi vagy fegyverekből épült falat emelnek – nemzetek közé. Így küzdenek a skótok, hogy korlátozzák London beleszólását a skót ügyekbe. S bár alapvetően törzsek belső hatalmi relációja határozza meg az ország belpolitikáját, az 1980-as években Irak és Irán mint nemzetállam csapott össze. Oroszország és Ukrajna közötti háborúban a casus belli a nemzeti identitáshoz kapcsolódott, ahogy a Brexit alaphangját is a nemzeti hatáskörök fölötti vita adta meg.

Marshall szerint van egy több évezredes logika, ami a kínai nagy fal óta változatlan és indokolja, hogy miért emelnek a nemzetek egymás közé falakat még ma is. A logika – szemben az utópisták érvelésével – nem az emberek egymás iránti céltalan gyűlöletén, hanem sokkal inkább a falon belül található érték iránti feltétlen szereteten alapul. Ezen érték az ott élő emberekből, az ő nemzeti identitásukból, a tudásból és bizony a természeti erőforrások egyvelegéből áll össze. A falak védői – legyen az felfegyverzett katona vagy az Európai Tanácsban érvelő politikus - pedig óvni akarják ezen értéket. Marshall szerint a gyűlölet azért sem nyerhet igazolást, mert a falakon mindig van egy kapu – igaz, ezt zárva is tarthatjuk, de belépni csak a védők feltételei mellett lehet.

A falakat tehát nem a mások iránti gyűlölet, hanem a sajátjaink iránti szeretet építi fel.