Ezt csak így itt hagyom. Véleményem nem változott.

Zelenszkij egykori szóvivője szerint Ukrajna jelenlegi stratégiája „nemzeti öngyilkosság”. Három nappal ezelőtt Zelenszkij tíz évre szankciós listára tette. Most pedig nem engedték be az Európai Parlament épületébe.

Iuliia Mendel nem kívülálló, hanem 2019 és 2021 között Volodimir Zelenszkij első elnöki sajtótitkára volt, az orosz invázió után is támogatta az ukrán elnököt. Ma az Egyesült Államokban él, és korábbi főnökének egyik legélesebb kritikusa lett.

Most a The Spectatorban írt hosszú és rendkívül kemény elemzést arról, mi történik Ukrajnában. A kiindulópontja az, hogy szerinte hatalmas szakadék alakult ki a háborúról szóló kommunikáció és a valóság között. Miközben nyáron még Ukrajna sikereiről szólt a kommunikáció, később Kijev már arról beszélt, hogy 300 légvédelmi rakétára lenne szüksége a téli katasztrófa elkerüléséhez, és szeptemberre 27 milliárd dolláros hiányról beszélt a védelmi finanszírozásban.

Mendel szerint azonban a legsúlyosabb probléma nem is a pénz, hanem az ember. Azt állítja, hogy a Kijev által ellenőrzött területeken már csak nagyjából 20–25 millió ember él, közülük körülbelül minden második nyugdíjaskorú, és legfeljebb négymillió hadköteles korú férfi maradt. Ezzel szemben Oroszország szerinte körülbelül tízszer nagyobb hadköteles korú férfinépességből meríthet. Ebből vonja le cikkének legkeményebb következtetését: egy Oroszországgal folytatott hosszú felőrlő háború Ukrajna számára „national suicide, not valor” – nemzeti öngyilkosság, nem pedig hősiesség.

A gazdasági képet ugyanilyen sötéten látja. Azt írja, hogy Ukrajna mára nagymértékben függ a nyugati támogatástól, miközben az államadósság szerinte meghaladta a GDP 110 százalékát. Közben nemcsak az ország infrastruktúrája pusztul, hanem az újjáépítésre fordítható forrásokat is felemészti a háború. A szankciók pedig szerinte nem akadályozták meg Oroszországot abban, hogy továbbra is jelentős energia-bevételekhez jusson.

Mendel különösen súlyos állításokat tesz a demográfiai összeomlásról is. Azt írja, hogy Ukrajnában jelenleg körülbelül négyszer annyian halnak meg, mint ahányan születnek, miközben a fiatalok és a gyermekes családok jelentős része külföldre távozik. Az ő érvelése szerint ezért minden további háborús év nem egyszerűen katonai veszteséget jelent: tovább csökkenti annak esélyét, hogy a háború után legyen elegendő ember az ország újjáépítésére.

És keményen ír arról is, mi történik az ukrán társadalomban. A mozgósítási rendszer körüli visszaélésekről, korrupcióról, az utcai kényszersorozásról és arról beszél, hogy sok férfi a behívástól tartva alig hagyja el otthonát. Azt is állítja, hogy a hadiállapot alatt súlyosan korlátozták a politikai és sajtószabadságot. Ezek a cikk legvitatottabb állításai közé tartoznak, és több Mendel által korábban megfogalmazott vádat az ukrán kormány és más ukrán források visszautasítottak.

Mendel végül Finnország példáját állítja Ukrajna elé. Finnország területet veszített a Szovjetunióval vívott háborúban, de megőrizte államiságát, társadalmát és későbbi fejlődésének lehetőségét. Szerinte Ukrajnának is fel kellene hagynia a katonailag elérhetetlen célok hajszolásával, megállítani a vérveszteséget, megtartani, ami megtartható, majd újjáépíteni az országot. Alternatívaként Afganisztánt említi: évtizedes háború, óriási nyugati ráfordítás, korrupció és végül összeomlás.

És mindezt nem egy orosz tisztviselő mondja. Zelenszkij saját egykori szóvivője mondja.

Szeptember 13-án Zelenszkij tíz évre szankciókat rendelt el Mendel ellen. Az ukrán elnöki hivatal szerint Mendel és a listán szereplő más személyek orosz propagandát és dezinformációt terjesztenek, illetve támogatják Oroszország agresszív politikáját. A szankciók között vagyonbefagyasztás és kereskedelmi korlátozások is vannak. Mendel szerint az intézkedés politikai megtorlás.

Szeptember 16-án pedig Mendelt nem engedték be az Európai Parlament épületébe, ahol egy Ukrajnáról, békéről és diplomáciáról szóló rendezvényen beszélt volna. Végül videón keresztül mondta el a beszédét.