Pár szó a tanártovábbképzésről és a tanárképzésről.

A tanártovábbképzésben az elmúlt években létrejött egy olyan rendszer, amely egyszerre biztosított koordinációt és szabadságot. Nem össze-vissza zajlottak a képzések, voltak világos szakmai keretek, ugyanakkor minden pedagógus találhatott olyan programokat is, amelyek saját érdeklődéséhez és szakmai fejlődéséhez illeszkedtek.

Ráadásul az állam jelentős forrásokat biztosított arra, hogy a tanároknak ne csak a saját zsebükből kelljen finanszírozniuk a továbbképzéseket.

Most ezt a rendszert akarják megszüntetni. Attól tartok, hogy ennek az lesz a következménye, hogy megszűnik az egységes szakmai koordináció, miközben a képzési piacot átveszik az üzleti szereplők. Más szakmákban már láttuk, hová vezet ez: egyre több üzlet, egyre kevesebb átláthatóság és egyre nagyobb anyagi terhek a résztvevők számára. (Arról most nem is beszélek, hogy mi van akkor, hogy az egész átalakítás valódi célja, hogy a Nyugaton már megismert progresszív ideológiai dimenziót kötelezően behozzák a képzésbe.)

A tanárképzés körüli vitában pedig egy egyszerű kérdést érdemes feltenni: nem az a cél, hogy több tanár legyen Magyarországon, és ne kevesebb? Ha így van, akkor miért kell képzőhelyeket megszüntetni? Miért nem inkább az államilag finanszírozott férőhelyek számát növeljük, hogy minél több fiatal válassza a pedagóguspályát?

Nehéz elhessegetni azt a benyomást, hogy itt nem szakmai, hanem ideológiai és intézményi érdekek mozognak. Vannak szereplők, akik nem versenyezni akarnak, hanem hatalmi eszközökkel próbálják kiszorítani a számukra kellemetlen versenytársakat.

Az az érv pedig, hogy a tanárképzésnek nincs helye a közszolgálatban, egyszerűen a kabaré kategóriájába tartozik. Éppen ott van a helye. A tanár a legfontosabb közszolgálati hivatások egyikét gyakorolja. Nemcsak tudást ad át, hanem polgárokat nevel, közösséget épít és a következő generációkat készíti fel az életre.

Ezért természetes, hogy a tanárképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem falai között is helyet kap. A közszolgálat nem ér véget a hivatalok, a rendvédelem vagy a honvédelem világánál - az osztályteremben kezdődik.

Az NKE ráadásul olyan környezetet kínál a leendő pedagógusoknak, ahol a szakmai felkészültség mellett a közösség iránti felelősség, az állampolgári nevelés, a vezetői készségek és a nemzet iránti elkötelezettség is hangsúlyt kap. A pedagógusképzés itt szervesen kapcsolódik ahhoz a küldetéshez, hogy a köz szolgálatára készítse fel a jövő generációit.

Az NKE pedagógusképzése emellett kifejezetten gyakorlatorientált szemléletre épül. Olyan tanárokat kíván képezni, akik nemcsak a szaktárgyukat ismerik magas szinten, hanem képesek közösséget vezetni, konfliktusokat kezelni és helytállni a mindennapi iskolai élet kihívásai között.

Magyarországnak jól felkészült, elhivatott pedagógusokra van szüksége. Minden olyan intézményre szükség van, amely ezt a célt szolgálja. Aki a tanárokba a fektet, az a jövőbe fektet. Ehhez képest a mostani oktatási kormányzat egyik első lépése, hogy egy fontos képzőhelyet megszüntet. Hát, mit mondjak, nem jó kezdésy Mindenkinek megértem a felháborodását!

Tegnap valahogy pont kimaradt a kormányszóvivői tájékoztatónak nevetett száguldó cirkuszból, hogy a kormány eltörli szeptember 30-tól a kamatstoppot. Jutott idő, hogy lyukat beszéljenek a nézők hasába…

A kampányban még azt ígérték, hogy nem lesznek politikai tisztogatások. Most egy nyilvánosságra került hangfelvételből az derül ki, hogy egy minisztériumi értekezleten 41 munkatárs elbocsátását…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média