/posztok.hu
️A Fidesz országgyűlési határozatot kezdeményez annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is kimaradjon az Európai Unió migrációs paktumának végrehajtásából.
Június 12-én a paktum több…
Ma egy nagyon érdekes konferencia zajlott Budapesten, amire sajnos nem tudtam elmenni. Ezt utólag is nagyon bánom. Dani Rodrik harvardi közgazdász is felszólalt, őt mindig érdemes hallgatni, akkor is, ha az ember mást gondol (ez esetben nem is annyira).
A felnőttképzési államtitkár asszony is beszélt, csak összefoglalót olvastam a megszólalásról, de azok alapján kifejezetten pozitív csalódás volt az elmúlt napok rémisztő oktatáspolitikai megszólalásai után.
Az államtitkári beszédben előkerült egy mágikus kifejezés: “kritikus gondolkodás”. Sokan gondolják csodafegyvernek - élek a gyanúperrel, hogy a következő években sokat fogunk hallani róla. Hogy érdemes és hogyan nem érdemes erről gondolkodni konzervatív szemmel?
A kritikus gondolkodás mindenki szerint fontos. De pontosan mit értünk alatta?
A napokban akadtam bele egy fantasztikus blogon egy zseniális publikációba a témában, amiben több száz nemzetközi vizsgálat eredményeit elemezték. A következtetés egyszerre biztató és kijózanító: a kritikus gondolkodás tanítható, de nem önmagában, és nem a tudás helyett.
A leghatékonyabb módszerek három elemet kapcsolnak össze: párbeszédet és vitát, valós problémák elemzését, mentorálást és folyamatos visszajelzést.
A kutatás talán legfontosabb tanulsága az, hogy a kritikus gondolkodást nem különálló, általános készségként lehet a legeredményesebben fejleszteni.
A diákok akkor tanulnak meg kritikusan gondolkodni, amikor történelmi forrásokat elemeznek, matematikai problémákat oldanak meg, természettudományos állításokat vizsgálnak vagy gazdasági érveket mérlegelnek.
Más szóval: a kritikus gondolkodás nem a hagyományos tantárgyak és a tudás alternatívája. Éppen ellenkezőleg. A tudás az a nyersanyag, amelyen a kritikus gondolkodás dolgozni tud.
A mesterséges intelligencia korában ez a felismerés még fontosabb. Nem az a kérdés, hogy a gép képes-e választ adni, hanem az, hogy az ember képes-e megítélni, helyes-e a válasz. Ehhez pedig nem kevesebb tudásra van szükség, hanem többre.
A technológia változik. A jó ítélőképesség alapjai nem. A hagyományos tudásra pedig továbbra is szükség van!
Reméljük, hogy ebben az ügyben nem változik az oktatáspolitikai krédó.
A kutatásokról itt lehet olvasni: https://www.facebook.com/share/p/1CdHL5Vjzc/?mibextid=wwXIfr
A konferencia kapcsán: https://hvg.hu/gazdasag/20260610_szakkepzes-digitalizacio-oktatas-iskola-kepzes-tanulas-konferencia#mq8ff26rjw2viobdi0c
Az egészségügyi miniszter elmondta: ezért szedték le a mindenki által kedvelt Győrfi Pált a szóvivői pozícióról.