A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium a magyar megmaradás egyik őrhelye, iránytűje és szimbóluma.
A református iskola megújult épületének avatóünnepsége és hálaadó…
Eddig mi voltunk a csendes többség, március 15-én mi lettünk a békés többség, április 12-én mi leszünk a győztes többség!
A kampány teljes gőzzel folytatódott, és egy újabb héttel kerültünk közelebb az április 12-i választásokhoz. Ezen a héten is bőven kijutott a jó hírekből: a XXI. Század Intézet friss kutatásából kiderült, hogy stabilan vezet a Fidesz. A felmérés szerint egy hónappal a választás előtt a politikailag aktív szavazók körében 46 százalékon áll a Fidesz–KDNP, míg a Tisza Párt 41 százalékon, vagyis öt százalékpontos kormánypárti előnyt mértek. A kutatás szerint a kampány erősödésével csökkent a bizonytalanok aránya is.
Ugyancsak jelzésértékű, hogy mindössze 35 nappal a parlamenti választások előtt, az utolsó időközi választáson a Fidesz–KDNP nyert Kazincbarcikán az önkormányzati képviselői helyért folytatott megmérettetésen. Az eredmény annak tükrében különösen figyelemreméltó, hogy egy hagyományosan baloldali fellegvárnak számító városban sikerült a Tisza Párt által támogatott jelöltet is legyőzni, ahol az elmúlt 16 évben a Fidesz egyszer sem tudott nyerni. Az eset pikantériája, hogy a baloldali sajtó előzetesen óriási jelentőséget tulajdonított ennek a voksolásnak, és ellenzéki sikert várt.
A Mandiner birtokába került választókerületi felmérések újabb hidegzuhanyként érték a baloldalt: a nyilvánosságra hozott számok szerint több fontos körzetben is a Fidesz vezet. A Heves vármegyei 2-es számú körzetben (Gyöngyös térsége) 43 százalékon áll a Fidesz–KDNP, míg a Tisza 37 százalékon; a Pest vármegyei 11-es számú körzetben (Vác és környéke) 41–35 az arány a kormánypártok javára; a Vas vármegyei 3-as körzetben (Körmend–Vasvár térsége) pedig még nagyobb a különbség: 50 százalék támogatná a Fideszt, és csupán 28 a Tiszát. Ezek az adatok azért jelentősek, mert két hagyományosan billegő körzetben is kormánypárti előnyt mutatnak, miközben egy stabil Fidesz-bástyában továbbra is jelentős a fölény.
Időközben Ukrajna egyre intenzívebben avatkozik be a magyar választásokba: Zelenszkij politikai okokból tartja fenn hetek óta Magyarországgal szemben az olajblokádot. Az ukránok korábban műszaki hibákra hivatkoztak, ám a magyar kormány olyan bizonyítékokat mutatott be, melyek cáfolják ezt az állítást, majd vizsgálóbizottságot küldött Kijevbe az olajszállítás újraindítása érdekében. Az ukrán fél azonban nem volt hajlandó tárgyalni, amiből egyértelműen kiderült, hogy Kijev nem a megoldásban, hanem a zsarolás fenntartásában érdekelt.
A kormány válaszlépéseket vezetett be a zsarolással szemben: leállította az Ukrajnába irányuló dízelszállítást, blokkolja a 90 milliárd eurós hadikölcsönt, és az olajszállítás helyreállításáig nem támogat Ukrajnának kedvező uniós döntéseket. Zelenszkij erre válaszul halálosan megfenyegette Orbán Viktort. Az ukrán elnök arról beszélt, hogy ha valaki blokkolja az Ukrajnának szánt mintegy 90 milliárd eurós uniós hadikölcsönt, akkor „megadhatják annak az embernek a címét” az ukrán katonáknak. Egy, a Politicónak adott interjújában ezen a héten elmondta, hogy egyáltalán nem bánta meg a halálos fenyegetést.
A magyarok nagy többsége kiáll Orbán Viktor mellett, és élesen elutasítja az ukrán elnök fenyegetését a Nézőpont Intézet kutatása szerint. Az ukrán elnök Orbán Viktornak címzett fenyegetését a válaszadók 79 százaléka elfogadhatatlannak tartja. A Fidesz szavazói szinte teljesen egységesek ebben a kérdésben, 97 százalékuk elutasítja Zelenszkij szavait, de még a Tisza Párt szavazóinak 63 százaléka is ellenzi a fenyegetést – igaz, 37 százalékuk vagy egyetértett vele, vagy nem foglalt állást.
Az ukrán elnök fenyegetése felnyitotta Pandora szelencéjét: az ukrán katonai, hírszerzési és politikai „elit” részéről egymás után érkeznek a halálos fenyegetések. Az ukrán hírszerzés egyik tábornoka például több alkalommal is halálosan megfenyegette Orbán Viktort és a családját: az ukrán elnökhöz hasonlóan arról beszélt, hogy tudják, hol él a miniszterelnök és a hozzátartozói is.
Annak érdekében, hogy az ukrán energiazsarolás, valamint a közel-keleti konfliktus árát ne a magyar emberek fizessék meg, a kormány védett árat vezet be az üzemanyagokra: a benzin legfeljebb 595, a gázolaj 615 forint lehet. A kedvezmény a magyar rendszámú járművekre, valamint a gazdákra, fuvarozókra és vállalkozókra is vonatkozik.
Az intézkedés széles támogatásra talált: a Századvég friss kutatása szerint a magyarok kétharmada támogatja a védett üzemanyagár bevezetését. A felmérés alapján a válaszadók 67 százaléka egyetért az intézkedéssel.
A múlt héten tartotta utolsó ülését a parlament is az április 12-i választás előtt. Az Országgyűlés határozatban utasította el Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását, a háborús finanszírozást és az Európai Unió katonai szövetséggé alakítására irányuló törekvéseket. A parlament szerint Európa érdeke a háború eszkalációjának megakadályozása és a béketárgyalások támogatása. A határozat felszólítja a kormányt, hogy ne támogassa Ukrajna EU-csatlakozását, lépjen fel a további pénzügyi és katonai támogatások ellen, valamint védje meg a magyar szuverenitást és az uniós forrásokat. A határozat szerint Magyarország és Európa érdeke, hogy kimaradjon a háborúból, és a békét szolgáló kezdeményezéseket támogassa. Az országgyűlési határozat rámutatott arra, hogy az áprilisi választás tétje, hogy ukrán vagy magyar többség lesz-e a következő Országgyűlésben.
Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy egyre erősebb nemzeti egység formálódik az ukrán zsarolással szemben: mostanra több mint 1,5 millió Nemzeti Petíciót küldtek vissza. A magyar emberek a petíció kitöltésével világosan üzentek: nem adjuk a pénzünket a háborúba, sem Ukrajnának, és nem fizetünk magasabb energiaárakat az ukrán követelések miatt.
Kijev hazai szövetségesei ismét kimutatták a foguk fehérjét: a Tisza Párt egyik vezető politikusa, Ruszin-Szendi Romulusz ismét agresszíven viselkedett egy újságíróval (ugyanazzal, akit korábban erőszakosan lökdösött). Miután fenyegetően lépett fel a riporterrel szemben, ki is nevette a magyarokat célzó ukrán zsarolást. Erőszakoskodás és cinkos összekacsintás az ukránokkal: pontosan ez a Tisza Párt értékajánlata a magyarok részére.
Ha már értékajánlatról esett szó, érdemes megemlíteni, hogy újabb tiszás hazugság lepleződött le. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította a Tisza Párt keresetét a Ripost után most már a Magyar Nemzettel szemben is, így kimondta: hiteles, és valósnak tekinthető, ezért szabadon terjeszthető a párt kiszivárgott, adóemeléseket és megszorításokat tartalmazó adóterve. Az ítélet szerint Tarr Zoltán nyilatkozata elegendő alapot ad arra a következtetésre, hogy a Tisza Párt hivatalos programján túl az szja emelésére és progresszív adóra vonatkozó programtervek is léteznek.
A tegnapi nap megmutatta a nemzeti oldal erejét: nehezített terepen több mint kétszer annyian vettek részt a Békemeneten, mint októberben, így ez lett az eddigi legnagyobb Békemenet. Hiába a fenyegetések, hiába a zsarolás, 180 000 ember nyilvánította ki jelenlétével, hogy Magyarország nem hátrál meg. Az ellenfelet is meglepte, hogy milyen sokan vannak a Békemeneten – arra számítottak, hogy ők lesznek többen. Március 15-én számos híres ember állt ki a Fidesz mellett, a nemzeti oldal vidéken továbbra is elsöprő támogatást élvez. A csendes többség egyre inkább erősebbnek is tűnik, mint a hangoskodók. Ebből nagyon könnyen győztes többség lesz.
Az ellenfél rendezvényén a Magyar Turisztikai Ügynökség mobil-cellainformációkra épülő adatai alapján mindösszesen 150 000-en vettek részt, vagyis a Fidesz nehezített pályán múlta fölül a Tisza mozgósítási képességét. Ez utóbbival komoly problémák lehetnek, tekintve, hogy az eseményük törzsközönségét az urbánus, budapesti, liberális közösség alkotja, akiket a Fidesz közösségéhez mérten összemérhetetlenül könnyebb kivinni városon belül az eseményre. A tömegben megjelentek a régi, bukott baloldal szereplői is, csakúgy, mint például Soros György embere, Daniel Freund EP-képviselő, aki a sajtónak elárulta, hogy azért támogatja Magyar Pétert, mert a Tisza Párt elnöke minden pénzügyi és katonai támogatást megadna Ukrajnának.
A tegnapi rendezvény alapján pontos képet kaphattunk arról is, hogy kik alkotják a Tisza törzsszavazói táborát: a vonuláson megjelent egy nagy méretű ukrán zászló, több résztvevő is úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy támogatja az ukrán elnököt, támogatják Magyar Péter és Zelenszkij szövetségét, támogatják az ukrán olajblokádot. Voltak, akik a jobboldali sajtó megjelent képviselőivel erőszakoskodtak, és fenyegették őket. Mások úgy nyilatkoztak, hogy ha a Fidesz nyeri a választásokat, akkor utcára fognak vonulni, „háború lesz”, mert „ez már vérre megy”. Ezek a hírszemcsék jól kirajzolják, hogy mit gondol a támogatói tábor, és egyben elárulják, hogy a Tisza Párt elérte a mozgósításban az üvegplafont, nagyjából ennyi budapesti liberálisra számíthatnak.
A Tisza Párt elnökének beszédét még a baloldalon sem igazán idézik, maguk a baloldali elemzők is elmondták, hogy széttartó, terjengős és középszerű volt. Ennek fényében nem véletlen, hogy a baloldali sajtó is arról számolt be, hogy a tömeg a beszéd felénél elkezdett szivárogni a helyszínről. A problémát a pártvezetésben is érzékelhették, az esemény után tartott sajtótájékoztatón ugyanis a pártelnök a saját médiáján is számonkérte, hogy miért a miniszterelnök beszédével foglalkoznak, és miért nem kérdezi őt senki az aznapi eseményükről.
Orbán Viktor viszont a beszédében egyértelműen megfogalmazta a tétet: Magyarország meg tudja-e őrizni békéjét, vagy ukránpárti kormányzás lesz, amely átadja a magyarok pénzét, és feladja a magyarok biztonságát. Még a baloldali elemzők szerint is a miniszterelnök mondta a legerősebb beszédet tegnap, és mindenkihez szólt, aki elutasítja a háborút. A miniszterelnök a feladatot is kijelölte a hátralévő 27 napra: nem úgy kell nyerni, mint négy éve, hanem jobban. Nem annyi szavazat kell, mint négy éve, hanem több. A hárommillió szavazat nem a plafon, hanem a küszöb. Nem elérnünk kell, hanem átlépnünk. Történelmi győzelmet kell aratnunk, mert a következő kormánynak történelmi lesz a felelőssége.
Ezt figyelembe véve biztató fejlemény, hogy a Fidesz az utcák mellett a virtuális teret is egyre inkább betölti. A támogatottság folyamatos növekedését jelzi, új trend terjed a TikTokon és más közösségimédia-platformokon is, melyben az alábbi zenére táncolnak a tartalomgyártók:
„Magyarország nincs elveszve,
Szavazzatok a Fideszre!
Magyarországról vesz példát a világ,
Hogyan kell védeni népet és hazát.”
Mindent összegezve már előre látható, hogy nagy kijózanodás lesz ebből április 13-án, ezt tegnap minden liberális is megérezte.
A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium a magyar megmaradás egyik őrhelye, iránytűje és szimbóluma.
A református iskola megújult épületének avatóünnepsége és hálaadó…
A Békemeneten százezrek mutatták meg, hogy Magyarország békét akar, de Brüsszel ennek ellenére a háború felé sodródik. Ezt az üzenetet küldtük Brüsszelnek, Kijevnek és a Tisza Pártnak is, jelezve,…
Ma van a magyar zászló és címer napja, amelyet 2015-ben ünnepeltünk első ízben. Az ötlet Wittner Mária, '56-os hősünk és Szilágyi Ákos, a New York-i Polgári Kör elnökének fejében és lelkében született…
Köszönjük, hogy ennyien eljöttetek a valaha volt legnagyobb Békemenetre. ❤️

Mi vagyunk a TÖBBSÉG!
Hajrá, magyarok!
💪
@követő
Erős kézfogások, kellemes találkozások a Békemeneten.
Április 12-én is többen leszünk: megvédjük hazánk békéjét, biztonságát és függetlenségét!
Így telt a tegnapi ukrán menet.
Az uniós szankciók, az ukrán energiablokád és a közel-keleti háború hatására Európába újra beköszöntött az energia válság. Ennek ellenére a mai brüsszeli Energia Tanácson ez a kérdés nincs is…
Hogy is mondták? Meg kell nyerni a választást, aztán mindent lehet. Daniel Freundnak már elmondták a tervet! Ne hagyjuk!