Mintha szándékosan mindig a legrosszabb döntéseket hozták volna meg – pontosan ilyen képet mutat jelenleg az európai energiahelyzet.

Szankciók, majd a teljes leválás erőltetése az orosz energiáról, ideológia vezérelte zöldátállás, karbonadó, valamint a háztartások kiszolgáltatása az energetikai multikkal szemben – valahogy így foglalható össze Brüsszel energiapolitikája.

Hová vezet mindez? Európai rezsiválsághoz. A Századvég kutatása rámutat, hogy a megélhetési költségek gyors és drasztikus emelkedése széles társadalmi rétegek számára okozott súlyos egzisztenciális nehézségeket Európa-szerte. Az uniós lakosság 20 százaléka nem képes kellő mértékben felfűteni az otthonát, és 28 százalékukkal előfordult az elmúlt egy évben, hogy anyagi okok miatt nem tudták befizetni közüzemi díjaikat.

A fűtési nehézségekkel küzdők aránya Magyarországon a legalacsonyabb (5 százalék), az utánunk következő Finnországban is kétszer ekkora azok aránya, akiknek az otthon melege nem magától értetődő (10 százalék). A legrosszabb helyzetben Franciaországban (28 százalék), Cipruson (30 százalék), valamint Görögországban (45 százalék) vannak a háztartások. A kedvező magyar adat elsősorban a rezsicsökkentési programnak köszönhető, amely szigorú hatósági árszabályozással az EU legalacsonyabb tarifáit biztosítja.

A finnek körében nagy a fatüzelés aránya, amelynek költségei – a gázéhoz vagy az áraméhoz képest – jóval kevésbé emelkedtek az elmúlt években. A díjfizetési nehézségekkel küzdők aránya szintén Magyarországon a legalacsonyabb (14 százalék), amit Ausztria és Svédország (21–21 százalék) követ.

A lista végén – a fűtési problémáknál tapasztaltakhoz hasonlóan – Görögország (45 százalék) és Ciprus (40 százalék) áll, mellettük pedig Írország (39 százalék) is megjelenik.