„Magyarországból is ki akarják préselni azt a pénzt, amit a többi országból már kipréseltek” – de amíg nemzeti kormány van, mi nem fizetünk!

Miközben Magyarország a mindennapok biztonságát erősíti, Brüsszel egyre nyíltabban a háborús logika felé tolja Európát. Elfüstöltek 193 milliárd eurót, most újabb 90 milliárd eurónyi hitelt vesznek fel, miközben 10 évre vonatkozó pénzügyi igényt nyújtottak be 800 milliárd euróra. A háttérben az a feltételezés áll, hogy Ukrajna győz a fronton, az oroszok jóvátételt fizetnek, és így majd minden pénz visszajön. De „ez a gyermekmesék határán is túl van”.

A stratégia lényege azonban világos: bepréselni minket a háborúba, kipréselni belőlünk a pénzt. A kormány ezért tette nyilvánossá a brüsszeli követeléslistát: multi- és bankadók eltörlése, a 13. havi nyugdíj felszámolása, a családvédelmi és az otthonteremtési rendszer megszüntetése. Brüsszel ezekből a megszorításokból akar forrást teremteni a háború finanszírozására. Erre válaszul indul a nemzeti petíció, amelyben a magyarok egyértelműen kinyilváníthatják, hogy nemet mondanak erre a politikára, és nemet mondanak arra is, hogy Magyarország fizesse meg a háború árát.

Magyarországon jelenleg két politikai irány áll egymással szemben: az egyik oldalon a Brüsszelhez igazodó, ukránpárti erők, a másikon mi, akik nem akarunk se magyar fiatalt, se fegyvert, se pénzt küldeni Ukrajnába.

Innen nézve a ’26-os választás jelentősége nagyobb, mint bármikor. „A ’26-os év a magyarok számára egyszerre lesz a veszélyek éve, és egyszerre lesz a lehetőségek éve.” A döntés arról szól, hogy Magyarország marad-e a magyar úton, a békegazdaság és a jóléti biztonság irányában, vagy rálép arra a brüsszeli útra, amely háborút, hadigazdaságot és egyre nagyobb pénzügyi terheket hozna a magyar családok számára.

Orbán Viktor reggeli rádióinterjúja visszahallgatható a kommentben szereplő linken.