Egy friss jelentés mutat rá: Brüsszel Ukrajna és a háború finanszírozásának árát a jövőben is az európai tagállamokkal, köztük Magyarországgal akarja megfizettetni. Mivel azonban sem a brüsszeli intézményeknek nincs erre saját forrása, sem a tagállamok nem rendelkeznek tartalékokkal, ezért az Európai Bizottság döntései és elvárásai mögött az a logika húzódik meg, hogy újabb és újabb forrásokat kell elvonni az európai emberektől, miközben a háborús kiadásoknak nem szabnak felső határt. Vagyis a háború árát többek között a magyar családokkal, dolgozókkal, nyugdíjasokkal és vállalkozásokkal fizettetnék meg.

Az Európai Ügyek Minisztériuma „Ukrajna uniós finanszírozása és a Magyarországot érintő brüsszeli követelések” című jelentése pontos képet ad arról, hogy Brüsszel eddig milyen lépéseket tett a háború finanszírozása érdekében, és milyen további áldozatokat vár el Magyarországtól.

A Bizottság elnöke 2024 szeptemberében második ötéves ciklusa prioritásának nevezte Ukrajna EU-csatlakozását. Ennek megfelelően 2025-ben a Tanács is öt alkalommal fogadott el olyan, Ukrajna finanszírozásáról szóló és a háború eszkalációját elősegíthető közös állásfoglalást, amelyet Magyarország egyedül vagy más tagállammal közösen nem támogatott.

A pénzügyi kötelezettségvállalások mértéke példa nélküli. A jelentés rögzíti, hogy az „Európai Unió és tagállamai 2022. február óta 193,3 milliárd eurót fizettek ki Ukrajnának. Ez az összeg katonai, pénzügyi, humanitárius és menekültügyi támogatásokat foglal magában. Összehasonlításképpen, Magyarország 2004 és 2024 között – minden forrást és jogcímet összeadva – nettó 73 milliárd euró támogatásban részesült az EU-tól.”

A finanszírozás nem lezárt fejezet, a jelentés szerint a „2025. december 18–19-i EiT-döntés értelmében az EU további 90 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának a 2026–2027-es évre”, amelyhez az EU a nemzetközi pénzpiacokról vesz fel hitelt. Ennél is súlyosabb, hogy „az Ukrajna számára nyújtható hitelek tekintetében a javasolt MFF-rendelet szövege sem időbeli, sem összegszerű korlátot nem tartalmaz”, és a forrásokat „a Bizottság a kohéziós források és agrártámogatások legalább 20%-os csökkentésével teremtené elő”.

A hosszú távú kötelezettségek tovább növekedhetnek az ukrán igények miatt. A dokumentum hangsúlyozza, hogy „Zelenszkij ukrán elnök tavaly karácsonykor nyilvánosságra hozta az Ukrán Jóléti Tervet, amely 800 milliárd dollár igényt fogalmaz meg az elkövetkező évtizedben Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére – a katonai és védelmi kiadásokon felül”.

A jelentés azt is kiemeli, hogy „mivel a 2026/2027-es évre Ukrajnának nyújtandó hitelkonstrukció […] Magyarország részvétele nélkül valósul meg, ez a lehetőség – precedens alapján – minden bizonnyal a Jóléti Terv megvalósítása esetén is rendelkezésre fog állni”.

A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy mi történne, ha brüsszeli kormánya lenne hazánknak: „Ha azonban Magyarország Kormánya megváltoztatja az irányadó politikáját, és a részvétel mellett dönt, akkor a helytállás aránya nagy valószínűséggel a tagállami GNI-arányát követné, amely Magyarország esetében a terhek 1,2%-át (1,16%) jelenti. Ha szemléltetési célból a GNI-alapú részesedést a 800 milliárd dollárnyi kalkulált uniós teherre vetítjük, akkor ez 9,29 milliárd dollárt tesz ki. Magyarország lakosaira vetítve ez fejenként mintegy 320 717 forint, vagyis családonként 1,3 millió forintot meghaladó terhet jelent.”

Mindezzel párhuzamosan az Európai Bizottság rendszeresen támadja a magyar gazdaság- és szociálpolitika alapjait. Az Európai Bizottság Ukrajna folyamatos finanszírozása érdekében egyre nagyobb terheket hárítana a tagállamokra, így Magyarországra is. A jelentés hosszasan idézi azokat a dokumentumokat, amelyek a megszorítások és adóemelések bevezetésére hívják fel a magyar kormány figyelmét:

A 2025. évi országjelentés szerint „Magyarország a belföldi kereslet fellendítésének eszközeként széles körben nyújt gyenge célzottságú támogatott hiteleket a háztartásoknak és a vállalatoknak” (2025. évi országjelentés, 3. oldal). Ugyanezen dokumentum kifejezetten kifogásolja az alacsony ingatlanadókat és illetékeket, megjegyezve, hogy „a rendszeres ingatlanadókból származó bevételek továbbra is viszonylag alacsonyak” (2025. évi országjelentés, 39. oldal), ezért magasabb ingatlanadók bevezetését szorgalmazza.

A brüsszeli követelések a nyugdíjrendszert és az adópolitikát is érintik. A jelentés szerint „az Európai Bizottság nyíltan támadja a magyar nyugdíjrendszert, különösen a 13. havi nyugdíjat, amelynek csökkentését vagy maximalizálását sürgeti” (2025. évi országjelentés, 17. oldal).

A Bizottság a 13. havi nyugdíjat „fenntarthatósági kihívás”-nak minősíti (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv bizottsági elemzése).

Emellett „az Európai Bizottság évek óta a progresszív adórendszer bevezetését követeli”, vagyis azt, hogy már az átlagos jövedelműek is magasabb adóterhet viseljenek (2024. évi országjelentés, 16. oldal; 2025. évi országjelentés, 6. és 41. oldal).

A családokat érintően a Bizottság külön bírálja a célzott adókedvezményeket: „A szociális támogatás nagy részét adójóváírásként nyújtják, ezért a magas jövedelmű háztartások magasabb ellátásban részesülnek” (2025. évi országjelentés, 22. oldal).

A Bizottság elvárásai kiterjednek a megélhetési költségekre, a megtakarításokra és az állami ellátórendszerekre is. A dokumentum rögzíti, hogy „az Európai Bizottság kezdetektől fogva a rezsicsökkentés felszámolását követeli” (2025. évi országjelentés, 17. oldal). A rezsicsökkentéssel összefüggésben az Európai Bizottság Magyarországgal szemben külön eljárásokban kötelezettségszegési eljárást is indított.

A RePowerEU-rendelet alapján „az orosz energiaimport teljes tiltása” akár „három és félszeresére is emelhetné a magyarországi rezsiárakat” [a Strasbourgban, 2025. 06. 17-én elfogadott „COM (2025) 828 final / 2025/0180(COD)” jelölésű dokumentum, „Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről, az esetleges energiafüggőségek hatékonyabb nyomonkövetéséről és az (EU) 2017/1938 rendelet módosításáról].

A Bizottság kifogásolja az adómentes állampapírokat is, megjegyezve, hogy „amíg az államkötvényekhez való közvetlen hozzáférés adómentes, nehéz a lakossági ügyfeleket más befektetések felé terelni” (2025. évi országjelentés, 60. oldal).

Az egészségügyben „a kórházi ágyak csökkentését javasolja” (2025. évi országjelentés, 23. és 109. oldal), a fiatalok esetében „a munkáshitel bevezetését bírálja” (2025. évi országjelentés, 94. oldal), míg a gazdaságban „a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat” és a külföldi nagyvállalatokat érintő különadókat támadja (2025. évi országjelentés, 13. oldal; 2025. évi jogállamisági jelentés, 28. oldal).

A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy Ukrajna vég nélküli finanszírozása és Brüsszel abbéli törekvése, hogy az ehhez szükséges forrásokat az európai emberektől vonja el, tovább gyengíti Európát: lényeges forrásokat von el
👉 az európai gazdaságból,
👉 csökkenti a versenyképességünket,
👉 rontja a megélhetés körülményeit.

Magyarország álláspontja egyértelmű: a magyarok pénzét nem szabad egy idegen háborúba elküldeni. Egy brüsszeli bábkormány viszont Magyarországon is hadigazdaságot vezetne be, megszorításokkal, adóemelésekkel, és a magyarok pénzét fenntartások nélkül Ukrajnába küldené.

Amíg nemzeti kormány van, erről szó sem lehet! A Fidesz a biztos választás!