A háborúpárti brüsszeli politika következményeként, három év stagnálás és recesszió után Európa legnagyobb gazdasága, Németország brutális megszorításokra készül – nyugdíjkorhatár-emelésre, kevesebb szociális juttatásra és visszavágott közszolgáltatásokra.

Thorsten Frei, a szövetségi kancelláriaminiszter szerint „kétségtelenül szükség van a nyugdíjkorhatár egyéniesítésére.” A jóléti rendszer fenntarthatatlan, ezért szükség van a nyugdíjrendszer átalakítására, a juttatások csökkentésére, valamint arra, hogy „bizonyos szolgáltatásokat megszüntessenek az egészségügyben annak érdekében, hogy a rendszer fenttarthatóbb legyen.” Frei arra is figyelmeztetett: „A szociális kiadások gyorsabban nőnek, mint a gazdasági teljesítmény, ez pedig ellentétes a társadalmi kohézióval.”

Ugyanezt erősítette meg Katherina Reiche, a CDU gazdasági minisztere is, aki nyíltan beismerte: „Németország gazdasági helyzete nagyon súlyos. [...] a Német Szövetségi Köztársaság megalapítása óta most először nem tudjuk betartani azt az ígéretet, hogy a következő generáció jobban fog élni, mint a mostani.” Reiche szerint „összességében többet kell dolgozni”, „nyugdíjreformra van szükség”, és a munkaerőpiacon is változtatni kell: „rugalmasabb elbocsátás elleni védelemre van szükség, amely lehetővé teszi a vállalatok – különösen a magas bérű ágazatok – számára, hogy szükség esetén gyorsabban hajtsanak végre leépítéseket.”

A CDU-hoz kötődő Gazdasági Tanács ennél is tovább ment: szerintük elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár 67 év fölé emelése.

Az európai vezetők felszálltak a háborús vonatra, egy európai-orosz háború kimeneteléhez kötnék Európa jövőjét – és addig is a háborús felkészülés részeként megszorításokkal, adóemelésekkel és a jóléti rendszerek leépítésével vezetnék vakvágányra a kontinenst.

Az európai emberek nem várhatnak megoldást azoktól a vezetőktől, akik Ukrajna további haditámogatását, az ukrán EU csatlakozást és a háború kiszélesítését támogatják.

Magyarországra is ez vár, ha nem vigyázunk. Alacsony adók és támogatások helyett megszorítások, a családok és vállalkozások támogatása helyett Ukrajna támogatása, béke helyett kötelező sorkatonaság és a fiatalok „berántása”. Az előttünk álló időszak arról fog szólni, hogy Magyarország melyik úton indul el: a Brüsszel szövetségesei által kínált lejtőn, vagy a biztos jövőt jelentő magyar úton.