A magyar embereket nem lehet hülyének nézni! A Tisza Párt „stratégiai hallgatása” a háború és a megszorítások ügyében önmagában árulkodó.

A 2025-ös esztendőt végül Magyarország nyerte: nem szállt fel a háborús vonatra egy olyan évben, amikor az európai elit magasabb fokozatba kapcsolt a háborús logika mentén. A brüsszeli recept már látszik: sorozások, megszorítások, adóemelések, eladósodás – ebből béke, hosszú távú biztonság és gazdasági fejlődés biztosan nem lesz. Nyugat-Európában az embereket már arra készítik fel, hogy szokjanak hozzá az alacsonyabb életszínvonalhoz, ebből következően az európai emberek biztos vesztesei voltak a 2025-ös esztendőnek.

Az alaphelyzet vitán felül áll: Európában a háború blokkolja a gazdaságot. A valódi kérdés az, hogy ebben a helyzetben ki mit tesz. Két út van előttünk: a brüsszeli út és a magyar út. A brüsszeli út szerint Oroszország egzisztenciális fenyegetés Európa számára, ezért megszorításokon keresztül pénzt kell gyűjteni a háborúra való felkészülésre, és azt a pénzt Ukrajnának kell adni. Csakhogy ha a háborúba, meg Ukrajnának adjuk a pénzünket, akkor nem tudjuk a családoknak, a nyugdíjasoknak vagy a vállalkozásoknak adni.

A magyar út lényege, hogy nem kockáztatjuk a saját békénket és biztonságunkat, nem adjuk oda a saját erőforrásainkat mások háborújára, miközben újabb gazdasági erőforrásokat tudunk bevonni tőkebefektetéseken és technológián keresztül. Ez az a különbség, amely elválasztja a szuverenitásra épülő politikát attól az úttól, amely Brüsszelben megszorításokkal és háborús elköteleződéssel próbálja kezelni a válságot.

A következő időszak legfontosabb magyar politikai kérdése, ki képes erre a bonyolult műveletre: úgy biztosítani békét, biztonságot és fejlődést, hogy közben Brüsszel háborús pályára áll, és a forrásokat Ukrajnának akarja adni. Ez egy sorsdöntő választás lesz.

A baloldal tudatosan hallgat minden olyan kérdésben, ahol a saját – Brüsszelhez igazodó – álláspontja szembemenne a magyar társadalom többségi véleményével. Miközben egész Európa a háborúról, a befagyasztott orosz vagyon elkobzásáról és a hadikölcsönről beszél, Magyar Péter egyetlen szót sem ejt ezekről. Ez nem véletlen, hanem „stratégiai hallgatás” – de a magyar embereket nem lehet hülyének nézni, pontosan értik, mit jelent ez a csend.

A valóság nyilvánvaló: Magyar Péter azt tenné, amit Manfred Weber, Ursula von der Leyen és Friedrich Merz mond, hiszen ugyanabból a politikai közegből jön, ők kampányolnak mellette, ők állnak mögötte. Saját pártjának vezetői pedig ki is mondják: választást kell nyerni, aztán mindent lehet, és az igazságot nem lehet előre elmondani, mert akkor buknának.

Ezért erősödött meg jogosan az elmúlt hónapokban a megalapozott kétség a Tisza Párt jó szándékával kapcsolatban. Ehhez társul, hogy bírósági eszközökkel próbálják ellehetetleníteni azokat a nekik kellemetlen sajtótermékeket, amelyek leleplezik a valódi terveiket – miközben a sajtószabadságra oly érzékeny, külföldről finanszírozott média hallgat, vagy épp tapsol a Tisza tevékenységének.

Mára világossá vált, hogy a Tisza Párt mögött álló baloldali gondolkodásmód adóemelésre, újraelosztásra, többkulcsos és megemelt adókra épít – amit végső soron a középosztály fizetne meg. Ez a bizonytalanság, ez az elhallgatott program és ez a kockázat lesz az előttünk álló választási kampány egyik meghatározó kérdése. A magyaroknak joguk van tudni, miről döntenek.

A nemzetközi térben a béke kulcsa, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke és adminisztrációja teljes erejével dolgozik a békén. Ha ez nem így lenne, ma sokkal veszélyesebb állapotok lennének. Európa ezzel szemben a háborús kölcsön logikáját választja: anyagilag már benne van a háborúban, mert csak akkor kaphatja vissza a pénzét, ha legyőzi és kifosztja Oroszországot. Ez az út nemcsak veszélyes, hanem Magyarország érdekeivel is nyíltan ellentétes.

Ebben a helyzetben a feladat egyértelmű: a Magyarország érdekével ellentétes, háborúpárti politikát kisiklatni, megakadályozni és semlegesíteni Európában, miközben meg kell küzdeni az alacsony energiaárakért és a beruházásokért, valamint el kell hárítani a Brüsszel felől érkező pénzügyi nyomást.

Erről beszéltünk az év utolsó Mandiner Reakciójában.