Tegnap éjjel Brüsszelben nehéz tárgyalások zajlottak.
A Die Welt cikke szerint az uniós csúcs sötét nap volt Friedrich Merz számára: nem tudta keresztülvinni terveit, több tagállam ellenállt, és a találkozó végül Merz tekintélyének gyengülését okozta. A cikk szerint az uniós csúcs legfőbb tanulsága, hogy az Európai Unióban „hiányzik a vezetés, és fokozatosan erodálódik a közös konszenzus.”

A Financial Times elemzése szerint nem csoda, hogy a V3-ak – Magyarország, Szlovákia és Csehország – mentességet harcoltak ki maguknak a közös hitelfelvétel alól.

A New York Times mindezt már „politikai kudarcként” értelmezi Merznek és Ursula von der Leyennek. A terv fő támogatói számára az uniós csúcs a lap szerint vereség volt, hisz a befagyasztott orosz vagyonra épülő konstrukciót az utolsó pillanatban a tagállamok nem támogatták Belgium jogi aggályai miatt. Az EU végül egy drágább és nehezebben bővíthető megoldás mellett döntött.

A nemzetközi sajtó, mint például a Die Welt, a Financial Times és a New York Times egybehangzóan figyelmeztet: az uniós csúcs nem megoldotta, hanem strukturálisan elmélyítette a brüsszeli vezetés által okozott válságot, mert a jogilag ingatag terv összeomlása után az európai vezetők egy még drágább, kockázatosabb útra lépett.
A sajtóbeszámolók rendre ugyanarra a következtetésre jutnak: az Európai Unióban nőtt a politikai bizonytalanság, gyengült a vezetés, és egyre nagyobb terhet tolnak át az európai adófizetőkre.

Mindez arra utal, hogy az uniós csúcs nem a válságkezelés végét, hanem egy újabb válságos időszak kezdetét jelenti: a brüsszeli vezetés rövid távú politikai túlélésért cserébe hosszú távú eladósodást és növekvő geopolitikai instabilitást hagy örökül Európának.