Súlyos pénzügyi és politikai döntések születtek Brüsszelben. Európa rendkívül veszélyes helyzetben van, az Európai vezetők a háború ösvényén haladnak. Az uniós vezetők több mint 18 órán át tartó csúcstalálkozójának súlypontja nem a háború lezárása volt, hanem annak folytatása és finanszírozása. A felszólalások döntő többsége arról szólt, miként lehet legyőzni Oroszországot – nem arról, hogyan lehetne békét teremteni. A lezárás kérdését érdemben csak a V3-ak, vagyis Magyarország, Csehország és Szlovákia vetette fel. Ez ma az európai erőtér.

Orbán Viktor a magyar újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: amit Brüsszelben látott, az inkább emlékeztetett haditanácsra, mint felelős stratégiai tervezésre. A döntésekből hiányzott a hadtudományi mélység és a következmények józan mérlegelése. Az uniós vezetők szemmel láthatóan abból indulnak ki, hogy a dolgok csak jobbra fordulhatnak – holott a történelem azt tanítja, hogy nagyon könnyen fordulhatnak rosszabbra is.

Orbán Viktor szerint az Európai Néppártot terheli ezért a felelősség, a német vezetésű EPP a "vezető háborús párt", "onnan jön minden baj". Egyelőre pedig nem várható, hogy Németországban felülkerekedjenek a békepárti álláspontok. "Ezért nekünk egy háborúba igyekvő Németország mellett élve kell kimaradnunk a háborúból, mint ahogy kellett volna 1914-ben is, meg kellett volna 1939-ben is" – fogalmazott a miniszterelnök.

Magyarország, a szlovákokkal és a csehekkel közösen azt sikerrel megakadályozta, hogy az Európai Unió az elkobzott orosz vagyon felhasználásával hadüzenetet küldjön Oroszországnak. Ezzel párhuzamosan azonban 24 tagállam történelmi precedenst teremtett: háborús kölcsönt nyújtanak egy unión kívüli, háborúban álló országnak. Ez nem támogatás, hanem hitel. Az Európai Unió hitelt vesz fel a piacról, és ezt továbbadja Ukrajnának. A két hitel össze van kötve. Ukrajna nem tud fizetni, ha tehát nincs győzelem, nincs visszafizetés sem. Ebben az esetben a számlát a tagállamok, vagyis az európai emberek fizetik meg – ma, holnap és a következő évtizedekben.

Orbán Viktor szerint ez innentől kezdve már nem geopolitikai vita, hanem pénzügyi és politikai kényszer a háborúpártiak számára. Aki pénzt adott, az vissza akarja kapni. Ehhez győzelem kell. Így az Európai Uniót arra a pályára állították, hogy Oroszországot le kell győzni – innentől kezdve „futni kell a pénz után”. Ez nem a béke logikája, hanem a háborúé. A történelmi tapasztalatok világosak: a háborús hitelek mindig felgyorsították a konfliktusokat.

Mi, a szlovákok és a csehek úgy döntöttünk, ebben nem veszünk részt. A hadikölcsön egyébként körülbelül 420 milliárd forintos kötelezettséget jelentett volna hazánk számára - ezeket a terheket végső soron a gyerekeink és az unokáink fizették volna meg.

A háború folytatása szempontjából döntő pillanatban vagyunk. Nem veszünk részt háborús kölcsönökben, nem sodródunk bele a konfliktusba, és nem engedjük, hogy a magyar emberek pénzét háborúra költsék. Magyarország továbbra is a béke oldalán áll, és ott is marad.