Egyre több jel mutat arra, hogy az európai vezetők tudatosan készítenek elő egy európai–orosz háborút. Kiszivárgott a német hadsereg nemrégiben kidolgozott, 1200 oldalas hadműveleti terve (Operation Plan Germany, OPLAN DEU), amely részletesen leírja, hogyan szállítanának kelet felé akár 800 ezer német, amerikai és más nemzetiségű NATO-katonát egy Oroszországgal vívott háború esetén. A terv nem egyszerű védelmi forgatókönyvről, hanem egy háborús felkészülési programról szól.

Brüsszel és szövetségesei egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy Európának fel kell készülnie a háborúra, és ezzel párhuzamosan megindult a kontinens gazdaságának átállítása: leválás az orosz energiáról, haditermelési támogatások, egyre növekvő háborús támogatás Ukrajnának, szankciós spirál és háborús megszorítások. Vagyis Brüsszel háborús pályára állítja az egész kontinenst.

A német háborús terv tehát nem önmagában áll: illeszkedik abba a brüsszeli stratégiába, amely Ukrajna EU-csatlakozásán keresztül egy közvetlen európai–orosz fegyveres konfliktus előkészítését szolgálja. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen korábban arról nyilatkozott, hogy 2030-ig végre akarják hajtani Ukrajna csatlakozását, és szintén öt éven belül a kontinensnek készen kell állnia az Oroszország elleni háborúra – Mark Rutte NATO-főtitkár szintén arról beszélt nemrég, hogy Oroszország öt éven belül képes lehet katonai akciót indítani a Szövetség ellen. A kijelentések jól illeszkednek abba a kommunikációs kampányba, amely a háború elkerülhetetlenségét sulykolja.

Csakhogy a magyarok nem akarnak háborúba menni sem Brüsszel, sem Kijev kedvéért. Mi békét akarunk, jó kapcsolatot a világ vezető erőközpontjaival és erősödő európai versenyképességet.

Európa számára ma két út rajzolódik ki: az egyik a brüsszeli háborús út, a másik a Magyarország által képviselt, békéhez vezető út. Akármekkora nyomás is érkezik Brüsszel és a hazai szövetségeseik irányából, ki fogunk tartani a béke mellett.