A hazai liberális oldal egyik leghírhedtebb influenszere, Pottyondy Edina legutóbbi videója kiválóan mutatta be, hogy milyen hiszterizált mentális állapotban működik a háborúpárti tábor.

A kormányellenes véleményvezért valamilyen érthetetlen okból kifolyólag érzékenyen érintette, hogy a miniszterelnököt és néhány kormánytagot egy videóban kitalált mesekarakterekhez hasonlították. Pottyondy hosszasan fejtegette, hogy a jobboldali politikusok szerinte nem lehetnek pozitív karakterek, és szégyelljék magukat, hogy milyen nemzetközi vezetőkkel „haverkodnak” (értsd: mely országokkal nem szakítjuk meg a diplomáciai kapcsolatot, annak ellenére sem, hogy a liberális elit aktuálisan ezt várná el tőlünk).

Vagyis az influenszer morális alapon akarja számonkérni a kormányon a békepárti álláspontot.

Pottyondy videója kórkép: ezen a szinten rekedt meg a mai háborúpárti diskurzus. Zagyvaságok egymásutánisága, liberális tévképzetekre épített világkép, valamint a reális állapotok érzékelésének teljes hiánya.

A valóság az, hogy egy nagy geopolitikai sakkjátszma zajlik, amely arról szól, hogy miként lehetne kirobbantani egy direkt katonai konfliktust a Nyugat és Oroszország között. Ha már morális kérdések: egy háború mindig az elitek és a fegyvergyártók érdekét szolgálja. De hol marad az átlagemberek érdeke? Akik közül több százezren haltak meg, és több millióan váltak földönfutóvá, miközben a konfliktusnak el se kellett volna kezdődnie, vagy legalábbis régen le kellett volna azt zárni.

A háborús pszichózis miatt tovább ropognak a fegyverek, zajlik a háborús készülődés, közben Európa gazdaságilag hanyatlik, és ennek a hatásaitól mindenki szenved. De közben a liberális elit boldog, mert a fenti morális kérdések ugyan nem foglalkoztatják, viszont fürdőzhet önnön nagyszerűségében. Groteszk kép, ahol a süllyedő hajó kapitánya gőgösen kiabál a többi hajó vezetőjének, hogy mit és hogyan kellene csinálni.

Mindeközben pedig azt látjuk, hogy a békéért dolgozó erőket összehangolt forgatókönyv szerint próbálják ellehetetleníteni és megbuktatni. Ennek az egyik „legszebb” eleme volt, hogy Donald Trumpot a politikai ellenfelei az orosz titkosszolgálat emberének akarták beállítani. Ugyanezt az összehangolt műveletet látjuk ma Magyarországon is. Pottyondy Edina is erre a műveletre csatlakozik fel.

Azt nem tudjuk, hogy Pottyondy Edina önként, csupán liberális dicsérő szavakért állt-e be ebbe a háborús gépezetbe fogaskeréknek, vagy rendesen megfizetik ezért a munkásságáért. Nyilvánvalóan egyik sem elfogadható, de utóbbi esetben legalább valamifajta racionális magyarázattal is szolgálhatnánk arra, hogy valaki miért dolgozik ekkora lelkesedéssel a magyar érdekkel szemben – előbbi esetben viszont a megvetés marad. Az viszont masszívan velünk van.