Az nem a béke útja, ha konfliktust importálunk az Európai Unióba.

Ulf Kristersson kijelentése, miszerint ők „régóta küzdenek” a magyar „ellenállás” ellen, jól mutatja, milyen mély a stratégiai tévedés az Európai Unióban: a háborút politikai lojalitás kérdésévé tették. Magyarország ezzel szemben következetesen a békét és az európai versenyképesség helyreállítását támogatja.

Ukrajna háborúban áll, és ebben a helyzetben a gyorsított uniós csatlakozás nem a megoldást, hanem a konfliktus kiterjesztését jelentené. Az EU bővítése nem politikai szimpátia, hanem stratégiai felelősség kérdése. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az nem a jövőt építi, hanem kockára teszi Európa egységét és biztonságát.

Tiszteletben tartjuk Ukrajna törekvéseit, de az EU tagállamainak szuverén joguk eldönteni, mikor és kit engednek be a közösségbe. Magyarország a magyar emberek akaratát képviseli – ők világosan elutasították Ukrajna uniós csatlakozását és a háborús logika folytatását.

A szankciók három és fél év alatt nem hoztak közelebb bennünket a békéhez, viszont mély válságba taszították az európai gazdaságot. Az Európai Unió mára elveszítette politikai súlyát a békefolyamatokban. A döntések nem európai asztalnál születnek, miközben a háború gazdasági terheit az európai polgárok viselik. Brüsszel továbbra is a háborúpárti nyomást erősíti, de a gazdasági és társadalmi realitás egyre világosabbá teszi: nincs pénz, nincs támogatás a konfliktus fenntartására.

Magyarország a béke pártján áll. Mi a tárgyalásos rendezésben hiszünk, nem a háború eszkalációjában. Ezért támogatjuk azokat a nemzetközi kezdeményezéseket – köztük az Egyesült Államok törekvéseit is –, amelyek a diplomáciai megoldás felé viszik a világot.

A magyar álláspont nem Ukrajna ellen szól, hanem Európáért: azért, hogy a kontinens ne váljon a háború elszenvedőjévé, hanem újra békét és biztonságot teremtsen önmagának.