Az Ukrajna ügynökeként viselkedő brüsszeli elit bármire hajlandó lenne Ukrajna EU-csatlakozása érdekében – még az Európai Unió alapvető játékszabályainak módosítására is. A brüsszeli Politico uniós tisztviselőkre hivatkozva arról ír, hogy egy készülő javaslat szerint az új tagállamokat akár teljes szavazati jog nélkül is felvennék az EU-ba, és majd csak később, a döntéshozatali rendszer átalakítása után kapnának teljes jogokat – akkor, amikor az egyes tagállamoknak már nehezebb lenne megvétóznia a közös döntéseket.

A lap szerint a javaslat nem titkolt célja, hogy Ukrajna uniós csatlakozását elfogadhatóbbá tegye az olyan vezetők számára, mint Orbán Viktor. Egy uniós diplomata azt is felvetette: a Bizottság gyorsíthatná az eljárást azzal, ha a tárgyalásokat formális jóváhagyás nélkül vinné tovább, vagyis nem lenne szükség minden egyes lépésnél mind a huszonhét tagállam jóváhagyására, „ami megakadályozná, hogy Orbán vétójoga a tárgyalások minden szakaszában érvényesüljön”.

Ez a stratégia jól illeszkedik abba a gondolkodásba, amely három és fél éve uralja az uniós politikát: a háborús logika erőltetésébe, a szankciókra épülő zsákutcás politikába és a geopolitikai szembenállásba. Nem véletlen, hogy ugyanez a brüsszeli kör ma elutasítóan viszonyul az előkészítés alatt álló budapesti Trump–Putyin-találkozóhoz is, amely esélyt teremthet arra, hogy a konfliktus rendezése végre a békés megoldás irányába mozduljon el. Miközben a világ nagy része már a tárgyalásos rendezést támogatja, Brüsszel továbbra is a háború folytatásában és az uniós bővítés politikai célokra való felhasználásában érdekelt.

Magyarország álláspontja egyértelmű: nem támogatjuk egy háborúban álló ország uniós csatlakozását, és elutasítunk minden kísérletet, amely a tagállami jogok gyengítésére vagy a szuverenitás feladására irányul.