A magyar külpolitika alapállása a háború kitörése óta változatlan: nem a saját igazunk bizonygatása a cél, hanem a nemzeti érdekek következetes képviselete.

Mivel Ukrajna a közvetlen szomszédunk, az orosz–ukrán háború nem távoli válság, hanem közvetlen biztonsági kockázat Magyarország számára. Ezért már a konfliktus elején hangsúlyoztuk a politikai rendezés szükségességét, és ezért indított békemissziót tavaly Orbán Viktor, az uniós vezetők közül egyedüliként felkeresve mindkét háborús felet.

️A békéhez vezető út továbbra is nehéz és bizonytalan. Az elmúlt három és fél év legfontosabb tanulsága, hogy mivel mindkét fél úgy véli, az idő neki dolgozik, a rendezés sikeréhez elengedhetetlen a nemzetközi közösség közvetítő szerepvállalása. Donald Trump újraválasztása ebben a helyzetben új lehetőséget teremtett a diplomácia számára.
Az Európai Unió ezzel szemben mindeddig nem tudta betölteni a közvetítő szerepét: döntéseit továbbra is a háborús logika és az Ukrajna katonai stratégiájához való igazodás határozza meg. Magyarország viszont – éles viták árán is – fenntartotta a párbeszéd csatornáit minden releváns szereplővel, ezzel teremtve meg annak feltételeit, hogy egy budapesti Trump–Putyin-találkozó ma reális lehetőség legyen.

️A közelgő békecsúcs ennek a külpolitikai stratégiának az eredménye. Egyetlen tárgyalás nem hoz végső megoldást, de esélyt teremthet arra, hogy a felek közelebb kerüljenek a politikai rendezéshez, és elinduljon egy folyamat a tartós és igazságos béke felé.

Az American Conservative-nak adott interjúmban ugyanakkor azt is elmondtam, hogy a jövő tavaszi választás eredményét nem nemzetközi elismerések vagy külpolitikai szerepek, hanem a magyar emberek döntése határozza meg. Az viszont tény, hogy a budapesti csúcstalálkozó egyértelmű visszaigazolása a szuverenitás-központú politika helyességének. Hosszú távon azok az országok bizonyulnak sikeresnek, amelyek külső nyomás alatt is képesek megőrizni a stratégiai önállóságukat és következetesen érvényesíteni a nemzeti érdekeiket. Ez a külpolitikai megközelítés nemcsak a jelen kihívásaira ad választ, hanem hosszú távon is kijelöli Magyarország helyét egy átalakuló világban.