️ Erős hét, még csak szerda van ️

A magyar miniszterelnök részt vett a közel-keleti békecsúcson – és nem véletlenül hívták meg, hiszen Magyarország következetesen, évek óta (sokszor egyedül) a béke oldalán áll. Azért voltunk ott Sarm es-Sejkben, mert ott volt a helyünk. Mára kialakult egy informális „békepárti hálózat” olyan államvezetőkből, akik minden fegyveres konfliktusban a tárgyalásos megoldást keresik. Magyarország a része ennek a hálózatnak. A siker titka: állhatatosság és alázat. A béketárgyalások nem kiszámítható folyamatok, minden az utolsó pillanatban változik, és csak azok tudnak sikert elérni, akik kitartanak.

Ebbe a politikai közegbe illeszkedett Donald Trump is, amikor nyilvánosan „nagyszerű vezető”-nek nevezte a magyar miniszterelnököt. Ez nem egyszerű gesztus volt, hanem egy hosszú ideje épülő stratégiai kapcsolat megnyilvánulása: amikor mások hátat fordítottak, Magyarország akkor is kitartott Donald Trump és az amerikai patrióták mellett. Ez a barátság az alapja a mai együttműködésnek – de számunkra ebben a partneri kapcsolatban is mindig Magyarország az első.

A közeljövőben újabb találkozó várható, amelynek fő témája a gazdaság: az amerikai vízumrendezés után új beruházások érkeznek.

A Közel-Kelet után a békepárti szövetség előtt álló következő óriási kihívás az orosz–ukrán konfliktus lezárása. A helyzet különösen komplikált, hiszen ha az európaiak nem lázítanák folyamatosan Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Trump-féle békepolitikával szemben, már korábban elérhető lett volna a béke.

Miközben az amerikaiak kivonulnak a háború finanszírozásából, és ehelyett a fegyvereladásból profitálnak, az európai országok a saját pénzükből tartják fenn a háborút. Magyarország ezzel szemben a béke oldalán áll, és nem támogatja a konfliktus elhúzódását.

Az EU-csúcs előtt a magyar álláspont egyértelmű: nem támogatjuk az uniós döntéshozatal átalakítását, amellyel megkerülnék a vétót Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. Ukrajna felvétele behozná a fegyveres konfliktust az EU-ba, és az uniós költségvetés jelentős része a háborúban álló országba menne. A magyar nép egy véleménynyilvánító szavazáson keresztül világosan jelezte: nem akar közös uniós keretet Ukrajnával.

A határozott magyar külpolitikai álláspont belpolitikai mozgósítással párosul: aláírásgyűjtés indul, hogy a magyar miniszterelnök szavának minél nagyobb súlya legyen a brüsszeli vitákban. Október 23-án pedig Békemenetre várjuk mindazokat, akik jelenlétünkkel is kiállhatunk a béke mellett. Ez üzenet Brüsszelnek is: a békepolitika mögött társadalmi támogatás áll.

Többek közt erről beszélt Orbán Viktor a Mandiner podcastjében. A teljes adás linkje a hozzászólások közt található.