A magyar külpolitikai doktrína arról szól, hogy nem elszenvedői, hanem alakítói akarunk lenni a saját sorsunknak.

️Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár is bekapcsolódott az új külpolitikai doktrínáról szóló vitába, amelynek a fő kérdése az, hogy Magyarország miként tudja a leghatékonyabban képviselni az érdekeit az Európai Unión belül és a szélesebb nyugati szövetségi rendszerben.

Vitán felül áll, hogy Magyarország az Európai Unió szerves része, és ez a jövőben is így marad. Nem mindegy azonban, hogy csak elszenvedői vagyunk-e a közös döntéseknek, vagy az alakítói is a magyar érdekek mentén. Mi az utóbbi utat választottuk.

Hiába vádolnak minket azzal, hogy eltávolodunk, elszigetelődünk a Nyugattól, ennek épp az ellenkezője igaz: Magyarország nyit a Nyugat felé. Soha nem volt még ilyen szoros az együttműködésünk az Egyesült Államokkal, miközben erősítjük az európai patrióta pártszövetséget, amely új lendületet hozhat a kontinens számára. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a sorozatos elhibázott döntések következtében Európa gazdasági súlya látványosan csökken.

A EU globális GDP-részesedése 1992-es 29%-ról 2022-re 17%-ra csökkent. A német gazdaság 3 éve recesszióban van. A Draghi-jelentés is rámutat, hogy az EU termelékenysége és innovációja komolyan lemaradt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, és ez nem is fog változni a versenyképesség radikális növelése nélkül.

A motor, amely hosszú ideje Magyarország fejlődését is támogatta, ma egyre inkább lassul. Ebben a helyzetben Magyarországnak új megközelítésre van szüksége – nem elegendő az európai minta kritikátlan követése, hanem új felhajtóerőket kell keresnünk. Erről szól a gazdasági semlegesség és a konnektivitásalapú külpolitikai stratégiánk.

Természetesen mi továbbra is abban vagyunk érdekeltek, hogy Európa sikeres legyen, ám ehhez meg kell változtatni azt az irányt, amerre jelenleg tart. Ehhez számos konfliktust kell vállalni azokkal, akik tévútra vitték a kontinenst, de ezeket a csatákat – ahogy eddig is – rendre meg fogjuk nyerni.