️A nemzet az a keret, amelyen keresztül a 21. század kihívásai kezelhetők.

Ez nem múltba fordulás, hanem realitás – különösen egy olyan korban, ahol a világrend átalakulása már nem elmélet, hanem tény. A Le Figaro című francia konzervatív lapnak adott nagyinterjúban arról is beszéltem, hogyan válik újra központi jelentőségűvé a nemzeti szuverenitás a háborúk, a blokkosodás, a migrációs nyomás és az európai válságkezelés hibái közepette. Szó esett a magyar kormány stratégiai gondolkodásáról, a külpolitikai kapcsolódás elvéről, az illiberális demokrácia értelmezéséről és természetesen Ukrajna uniós csatlakozásáról is.

Amit a nyugati sajtó „orbánizmusként” próbál címkézni, az nem ideológia, hanem szuverenista, hazafias kormányzás. Olyan politikai gyakorlat, amely képes a családra és a nemzetre épülő hagyományos értékeket a 21. századi realitásokkal összhangba hozni.

A geopolitikai környezet drámai gyorsasággal változik. Miközben mások ideológiai hűséget keresnek, mi a kapcsolódás stratégiáját követjük: párbeszédet folytatunk Kelettel és Nyugattal, miközben minden döntésünket a magyar nemzeti érdek határozza meg.

Az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspont a kezdetektől világos: a jelenlegi körülmények között az ország EU-csatlakozása súlyos kockázatot jelentene Európa számára, hiszen a háború befejezése előtti integrációval a konfliktust magát importálnánk az unióba – és az eszkaláció elkerülhetetlenné válna.

Márpedig Európát nem Ukrajnán keresztül kell megvédeni, hanem a saját védelmi képességeink megerősítésével. Ehhez viszont előbb béke kell. Azt a kevés szereplőt, aki ma a közvetítés lehetőségét fenntartja – például az Egyesült Államokat – támogatni kell, nem támadni.

️Mi ezen az úton járunk. Mert béke nélkül nincs biztonság – sem Európában, sem Magyarországon.