️️Európában a lakhatás ma az egyik legsúlyosabb társadalmi és gazdasági probléma. A bérleti díjak drasztikusan emelkednek, miközben fiatalként egyre nehezebb saját ingatlanhoz jutni. Kimutathatóan nő azoknak az aránya, akik egész életükben bérleményben maradnak. A liberális-baloldali válasz erre mindenütt ugyanaz: bérlakásprogramokat hirdetnek, amelyek fenntartják a kiszolgáltatottságot, csak a bérbeadókat segítik, nem növelik a családi vagyont, és nem adnak valódi biztonságot.

Mi más jövőt képzelünk el a magyar fiatalok számára. Míg az uniós átlag csökken, Magyarországon 2010 óta emelkedik a saját vagy családi tulajdonú otthonban élők aránya: ma a háztartások 91,6 százaléka ilyen ingatlanban lakik, ami uniós szinten is kiemelkedő. 2010-ben még a lakosság 24 százaléka élt jelzáloggal terhelt saját otthonban, ma ez az arány 12,5 százalék.

Annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a 2008-as válsághoz vezető felelőtlen hitelezési gyakorlat, a kormány időben és határozottan beavatkozott a lakáshitelezés rendszerébe. A cél az volt, hogy kizárjuk a veszélyes, kiszámíthatatlan termékeket, és olyan hitelpiacot alakítsunk ki, amely valóban biztonságos a családok számára.

A saját otthonhoz jutás Magyarországon nem lehet kiváltság, hanem a felnőtté válás természetes lépése kell hogy legyen. Az Otthon Start program éppen ezért nyitja meg a lehetőséget a fiatalok előtt már 18 éves kortól. Fix, biztonságos, forintalapú, alacsony kamatozású hitellel úgy juthanak első otthonhoz, hogy a törlesztőrészlet sok esetben alacsonyabb lesz, mint egy albérlet költsége.

A baloldalon gyakran elhangzik az az érv, hogy az állami lakástámogatások – különösen a kedvezményes hitelek – túlfűtik a keresletet, ezáltal drágulást okoznak. Ez a megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja a valóságos szabályozási környezetet.

A program nem engedi szabadjára a keresletet, hanem több ponton is szűri azt: a támogatott ingatlan értéke nem haladhatja meg lakás esetén a 100 millió, ház esetén a 150 millió forintot, a négyzetméterár maximumát pedig bruttó 1,5 millió forintban határozza meg. A hitellel érintett ingatlanra öt évre elidegenítési és terhelési tilalom kerül, ez kizárja a spekulatív célú vásárlásokat. Ráadásul a program nem időben zárt, így nincsenek pánikszerű keresleti rohamok. A szabályok kijátszását szigorú pénzügyi és büntetőjogi szankciók sújtják. Ezek a korlátok nemcsak biztonságot adnak a jogosultaknak, hanem kiszűrik a visszaéléseket, és visszafogják az árak emelkedését is.

Gyakori vád az is, hogy a kormány kizárólag a keresletélénkítéssel él, miközben a kínálat növeléséért nem tesz eleget. Ez sem állja meg a helyét. 2024 őszén az építési engedélyezés szabályait gyorsabbá és átláthatóbbá tettük, az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát pedig 2026 végéig meghosszabbítottuk, sőt, egyes projektek esetében 2030-ig alkalmazható marad. A 300 milliárd forintos lakhatási tőkeprogram mintegy 1000 milliárd forintnyi beruházást mozgósíthat, amiből legalább 30 ezer megfizethető lakás épülhet. Már most láthatóak az első eredmények: 2025 első félévében 43 százalékkal több új lakásra adtak ki engedélyt, mint egy évvel korábban, és a nagyobb beruházók már bejelentették a kapacitásbővítéseiket.

Az Otthon Start a használt lakások piacát is élénkíti: a megnövekedett, hitelképes kereslet piacra vonzza azokat a tulajdonosokat, akik az elmúlt időszakban kivártak. A becslések szerint ez 8-10 ezer további lakás megjelenését is eredményezheti, ami rövid távon is kínálatbővítő hatással jár.

A baloldal a bérlakásban hisz – mi a tulajdonban. Ez a különbség köztünk, és ez mutatja meg, hogy milyen országot akarunk építeni. Olyat, ahol a fiatalok nem kiszorulnak a lakáspiacról, hanem belépnek oda. Ahol az otthon nem luxus, hanem alap. Ahol nemcsak néhányaknak, hanem mindenkinek lehetősége van saját ingatlanhoz jutni.