Miért kezd egyre több ország leszámolni az iskolai mobilozással?

A Guardian részletes cikkben számolt be arról, hogy Hollandiában 2024 januárjától országos szinten szinte teljesen betiltották az okostelefonok használatát az iskolákban.
A döntés mögött az az érv állt, hogy a digitális eszközök zavarják a tanulást, rontják a közösségi légkört, 🤝 és elősegítik a diákok között a zaklatást.

A számok Hollandiából (2024–2025):
Egyes iskolák diákjainak kötelező otthon hagyniuk vagy zárható szekrényben tárolniuk a készüléket.
A középiskolák 75%-a szerint a diákok így könnyebben koncentrálnak az órákon.
59% jelezte, hogy javult a társas légkör, kevesebb a zaklatás.
28% beszélt a tanulmányi eredmények javulásáról.
A speciális iskolák fele is pozitív hatásról számolt be, bár ezekben az intézményekben bizonyos, a tanulást segítő eszközök kivételt képeznek a szabály alól.

A gyerekek 96%-a szinte minden nap internetezik, többnyire okostelefonon. A Guardian szerint a kezdeti tiltakozások ellenére ma már a legtöbb iskola, szülő és diák elégedett a korlátozással. A holland oktatási miniszter hangsúlyozta, hogy országos irányelv nélkül a tanárok egyéni erőfeszítése gyakran vita tárgya lett volna – így viszont mindenki egyértelmű keretet kapott.

Hazánkban sokáig azt hallottuk, hogy a telefonhasználat korlátozása „csak konzervatív vesszőparipa”. Mára azonban több hiteles forrás is világossá tette: a telefonmentesítés indokolt, és széles társadalmi támogatottságot élvez.

Magyar tények:

A Kopp Mária Intézet szakmai összegzése kiemeli, hogy a mobiltelefon jelenléte az iskolában mérhetően csökkenti a kognitív kapacitást, rontja a tanulmányi teljesítményt, és visszaszorítja a közösségi interakciókat.
Szakértők szerint a tiltás bevezetése után már az első hetekben érzékelhető volt a fegyelem javulása és a tanulói figyelem erősödése.
A Nézőpont Intézet kutatása szerint a pedagógusok 85-90%-a támogatja a szigorítást, és a teljes lakosságon belül is társadalmi egyetértés bontakozik ki: a magyarok 84%-a támogatja az iskolai mobiltelefon-korlátozást.
Friss kutatási eredmények – a „digitális böjt” elnevezésű kezdeményezésben 16 iskola vett részt, ahol a diákok vállalták, hogy tanítási időben és otthon is jelentősen csökkentik a képernyőidejüket. Az első négy hét után mért eredmények:
48%-kal csökkent a digitális szorongásérzet.
35%-kal nőtt az önálló tanulási idő hossza.
29%-kal többen számoltak be arról, hogy javultak a családi kapcsolataik.
A pedagógusok szerint érezhetően javult az órai figyelem és a közösségi aktivitás.

A tapasztalatok egyértelműek: a tudatos korlátozás nemcsak csökkenti szorongást, és több figyelmet hoz, hanem erősebb közösségeket és kiegyensúlyozottabb diákéletet is teremt.

Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió a tervezett-költségvetésének legalább 20 százalékát Ukrajna támogatására szánja, miközben a tagállamok saját problémáira kevesebb forrás jut.

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média