️ Megtartotta az úgynevezett kongresszusát a Tisza.

Se jelöltek, se program, félig üres terem, Magyar Péter beszéd közben törölgeti a fejét…

Érdemi mondanivaló nincs, minden csak arról szól, hogy hatalom kell.

Ha néha mégis van valami konkrétum, az nagyjából annyi, hogy mit hogyan kell lerombolni, például több ezer gyerek tehetséggondozását segítő rendszereket vagy a végre fejlődési pályára állt magyar egyetemeket.

Egy ország borzad most el ezen, de engem sajnos nem ér váratlanul. Háromszor ha szót váltottam vele életemben, de minden alkalommal arról beszélt, hogy
egyrészt hogyan tudna többet keresni annál, amit éppen aktuálisan keres (ez szépen látszik a vagyonnyilatkozatból, amely ellen nem véletlenül tiltakozott kézzel-lábbal),
másrészt hogy miket üzennek nekünk Brüsszelből a különböző emberek, akiket ő ismer (ez szépen látszott a heti parlamenti vitából is, ahol kölcsönösen támogatták egymást a brüsszeli elvtársakkal).

🤳 A legfontosabb persze minden alkalommal az volt, hogy hogyan kellene jobban kommunikálnunk. Szerinte „bolondok vagyunk”, hogy nem mutogatjuk jobban magunkat, azt mondta, hogy pózolni kell, mert ez az, amit az emberek szerinte „kajálnak”.

Nos, igen, gratulálunk, most már ország-világ előtt pózolhat. Ettől persze magán kívül senkinek sem lett jobb. Az ország a céljai eléréséhez nem került közelebb, a problémákat nem tudtuk ezáltal megoldani. Nagyon silány ez így. Magyaroszág ennél biztosan többet érdemel.