Új kihívások a belpolitikában

Brüsszel egyre aktívabban és egyre direktebb eszközökkel próbál beleszólni tagállami ügyekbe, különösen akkor, ha egy nemzeti kormány politikája eltér a brüsszeli fősodorétól.

️A miniszterelnök pénteki, a Kossuth Rádióban adott interjújában világosan fogalmazott: Brüsszel ma már nem csupán véleményt formál vagy javaslatokat tesz, hanem konkrét politikai törekvéseket fogalmaz meg a nemzeti kormányokkal szemben. A beavatkozás eszköztára pedig egyre szélesebb: pénzügyi nyomásgyakorlás, politikai nyilatkozatok, valamint az ellenzéki politikai erők nyílt vagy burkolt támogatása is idesorolható. „A bábu már ott van a sakktáblán”, Brüsszel a saját politikai céljai mentén igyekszik befolyást szerezni Magyarország belügyeiben.

Ez a megközelítés újraértelmezi a szuverenitás fogalmát az Európai Unión belül. Az uniós tagság – elméletileg – a nemzeti önrendelkezés és a közös szabályalkotás egyensúlyán alapul. Amennyiben azonban a központi uniós szervek politikai szándéka a tagállami döntéshozatal direkt vagy indirekt felülírása, az már túlmutat a korábbi konszenzuson, és komoly kérdéseket vet fel a jövőbeni integráció irányát illetően.

A politikai nyomásgyakorlás egyik új és különösen érzékeny példája a Pride körül kialakult helyzet. Ez a társadalmi jelenség ismét belpolitikai kérdéssé vált. A 2022-es gyermekvédelmi népszavazáson 3,7 millió magyar állampolgár mondott nemet az érzékenyítésre. Ehhez képest most azt láthatjuk, hogy „nem vagyunk túl rajta”, és a Pride valódi veszéllyé vált, különösen azáltal, hogy az ellenzéki pártok egyértelműen azonosultak annak programjával.

Itt nem csupán az ideológiai kérdésfelvetésről van szó, hanem arról, hogy az ellenzék programmá tette a gyermekek érzékenyítésének ügyét – egy olyan területet, amelyet a társadalom jelentős része tabuként kezel. Sajnos olyan pedagógiai vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint már az óvodában el kellene kezdeni az érzékenyítést. A magyar kormány ebben az ügyben határozott és világos álláspontot képvisel: nem engedjük, hogy a Pride-aktivisták eszközként használják a gyermekeinket.

Mindez nem pusztán kulturális vagy társadalmi kérdés, hanem szuverenitási kérdés is: ki dönti el, milyen értékeket közvetítenek az oktatásban, milyen határokat szabunk meg a közéleti érzékenyítésnek, és kik határozhatják meg a gyermeknevelés irányait? Magyarország vagy Brüsszel?

Mi, magyarok továbbra is a szuverenitás oldalán állunk, és ezt a pozíciót határozottan meg is kívánjuk védeni az Európai Unióban – ezért alapítottuk meg a Patrióták Európáért pártcsaládot. Szövetségeseinkkel együtt fogjuk leváltani a liberális elitet, és visszaadjuk az önrendelkezés jogát a tagállamok kezébe!