️ Miközben Brüsszel továbbra is ideológia vezérelte külpolitikát folytat, Magyarország a konnektivitásra épülő, pragmatikus külpolitika híveként minden globális hatalommal kiegyensúlyozott és kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatot ápol.

A brüsszeli megközelítés a világot jó és rossz államokra osztja – ahol „jó” az, ami liberális demokrácia, és „rossz”, ami nem illeszkedik ebbe a modellbe.

️ Ez a morális megkülönböztetés nemcsak torzítja a külpolitikai döntéshozatalt, hanem hosszú távon blokkokra is szabdalja a világot, és növeli a konfliktusok esélyét. Az EU geostratégiája így nem a stabilitást, hanem egy ideológiai misszió megvalósítását célozza: hogy a „jók” legyőzzék a „rosszakat”, és világszerte liberális demokráciák jöjjenek létre.

Ezzel szemben a magyar álláspont világos: a külpolitikának nem liberális ideológián, hanem nemzeti érdekeken kell alapulnia. A Századvég legfrissebb Európa Projekt-kutatása egyértelműen jelzi, hogy az európai polgárok túlnyomó többsége is ezt az irányt támogatja.

️ Minden uniós tagállamban 50 százalék felett van azok aránya, akik békés gazdasági együttműködést várnak el az EU-tól az Egyesült Államokkal és Kínával egyaránt – Magyarországon ez az arány kiemelkedően magas, 85 százalék.

Ez azt jelenti, hogy a blokkosodás és az ideológiai háborúk helyett az európaiak a realizmus talaján állva, stabil nemzetközi kapcsolatokat és békét akarnak. A magyar külpolitika ebben a kérdésben nemcsak a nemzeti érdeket, de az európai többségi akaratot is képviseli.