Nemzetközi elvárások helyett magyar érdek – erről szól a kormányzásunk

„Ukrajna háborúban áll, és nem lehet háborús országot felvenni az Európai Unióba” – fogalmazott péntek reggeli interjújában a miniszterelnök a Kossuth Rádióban. A csatlakozás azzal járna, hogy az EU – és így Magyarország is – közvetlenül belesodródna a háborús konfliktusba, ami akár egy harmadik világháborúhoz is vezethet. A Voks 2025 eredménye is azt mutatta meg, hogy a magyar választók elsöprő többséggel utasítják el Ukrajna uniós tagságát.

Brüsszel viszonyulása Magyarországhoz politikai befolyásolási kísérletként értelmezhető. Az Európai Parlament intézményes keretek között próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amihez hazai politikai erők is csatlakoznak – például a Demokratikus Koalíció és a Tisza Párt –, akik Brüsszel partnereiként próbálják gyengíteni a nemzeti kormány politikai pozícióit. Sajnálatos módon Brüsszel és a hazai ellenzék egyre inkább összefonódik, így a belpolitikai küzdelmek is fokozatosan a nemzetközi térbe helyeződnek át.

A brüsszeli szabályozási irányvonal az energiakérdésben is súlyos következményekkel járna. Az orosz energiahordozók elleni szankciós politika különösen
negatívan érintené a magyar lakosságot. Az áram ára megduplázódna, a gázé pedig akár 3,5-4-szeresére is nőhetne.
Ennek megelőzése érdekében a magyar kormány alternatív forrásokat és szállítási útvonalakat hozott létre – többek között észak–déli irányban –, biztosítva ezzel az energiaellátás stabilitását.

A magyar kormány álláspontja továbbra is világos és következetes: Magyarország békét akar, nem háborút. Olyan Európát, amely nem idegen érdekek mentén sodródik konfliktusok felé, hanem amely képes megőrizni tagállamai szuverenitását és a kontinens biztonságát.

Az előttünk álló időszak tétje nem csupán gazdasági vagy diplomáciai jellegű, hanem civilizációs súlyú kérdéseket vet fel:

– Ki dönt a jövőnkről?
– Kiknek az érdekei mentén alakul a kontinens politikája?
– És ki képviseli a magyar emberek valódi akaratát?

A brüsszeli nyomásgyakorlás, az uniós politikai elit háborús retorikája, valamint az ehhez kapcsolódó hazai együttműködők erőfeszítései ellenére a magyar kormány célja világos: megvédeni a magyar embereket – a háborútól, az inflációs energiaválságtól és az idegen politikai érdekek beleszólásától.

Ebben a küzdelemben a nemzeti szuverenitás, a béke és a gazdasági önállóság a mindennapi biztonság és jólét feltételei. Ezért is kiemelten fontos, hogy ezekben az ügyekben a józan ész és a magyar emberek érdeke vezesse a döntéshozókat – és ne a nemzetközi nyomás vagy ideológiai elvárások.