Magyarország válaszút előtt áll.

Az európai politikai térképet két markánsan eltérő politikai irányvonal határozza meg. Az egyik oldalon a nemzeti erők állnak, amelyek elutasítják a bevándorlást, nem akarják átadni a nemzeti hatásköröket Brüsszelnek, és ellenzik Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz.

A másik oldalon azok a politikai erők találhatók, amelyek támogatják Ukrajna uniós csatlakozását, elfogadják vagy kifejezetten kívánatosnak tartják a migrációt, és készek újabb jogköröket delegálni Brüsszelnek. Utóbbiak azt vallják, hogy Brüsszelnek kell meghatároznia a cselekvési irányokat a tagállamok számára. E két politikai blokk szembenállása minden uniós tagállamban jelen van, így Magyarországon is.

Európában jelenleg azok a politikai erők vannak többségben, amelyek ukránbarátok, migránsbarátok és a brüsszeli hatáskörök bővítésének a hívei. Ez a helyzet jelentős nyomást gyakorol az olyan patrióta vezetésű országokra, mint Magyarország, hiszen Brüsszel folyamatosan a tagállami szuverenitás elszipkázásán dolgozik.

️ Magyarország számára viszont ez óriási veszélyt hordoz magában. Ha hazánk engedne a nyomásnak, és további hatásköröket adna át Brüsszelnek, azzal elveszítené többek között a gazdaságpolitikai, az energiapolitikai és a biztonságpolitikai önrendelkezését.

Brüsszel ugyanis el akarja lehetetleníteni a magyar gazdaságpolitika eredményeit. Azt akarja, hogy töröljük el a multikat érintő extraprofit-adót, az árrésstopokat, a rezsicsökkentést, a lakhatási támogatásokat, a családokat segítő adókedvezményeket, a 13. havi nyugdíjat, és a munkaalapú társadalom helyett segélyalapú társadalmi modellt vezessünk be.

Az energiapolitika szintén érzékeny terület: Magyarország eddig önálló döntéseket tudott hozni az energiamixről, az energiaforrások diverzifikációjáról. Brüsszel viszont el akarja lehetetleníteni az orosz energiahordozók importját, ami ellátásbiztonsági kockázatokkal és súlyos gazdasági hátrányokkal járhat Magyarország számára.

A biztonságpolitikai veszélyek szintén kézzelfoghatók. Az ukránbarát erők fel akarják venni Ukrajnát az Európai Unióba, fokozni akarják a konfrontációt Oroszországgal, és ezzel növelni a térség biztonsági kockázatait. Mindemellett a migránsbarát brüsszeli politika a határvédelmi képességek erőteljes gyengülését eredményezné, ami szintén növelné a belső biztonsági kockázatokat.

Brüsszel erői itt állomásoznak Magyarországon is. Az ügynökeiket azzal megbízták, hogy képviseljék az érdekeiket. A patrióták és a föderalisták közötti küzdelem tehát messze túlmutat a puszta elméleti politikai vitán. Ez a harc arról szól, hogy meg tudjuk-e őrizni Magyarország szabadságát, szuverenitását és biztonságát, vagy engedünk a Brüsszelből és a nemzetközi liberális hálózatból érkező nyomásnak, amely alárendelt, gyenge, külső érdekek által irányított országgá kívánja tenni hazánkat.

Vagyis a tét nem kevesebb, mint Magyarország függetlensége.