Brüsszel az orosz–ukrán konfliktust használja fel arra, hogy kiterjessze a hatalmát, miközben a háborút tenné az európai identitás új alapjává.

A 2026-os országgyűlési választások tétje: marad-e mozgástere Magyarországnak, vagy egy Ukrajnával megtoldott brüsszeli szuperállamot kapunk a nyakunkba.

Komoly viták zajlanak jelenleg Európában Ukrajna uniós csatlakozásáról és az orosz–ukrán háborúban való uniós szerepvállalásról. Nem túlzás azt állítani, hogy a háború és az ukrán tagság történelmi kihívás elé állítja az Európai Uniót.

Ezek a kérdések, illetve a rájuk adott válaszok évtizedes távlatban fogják alapvetően meghatározni az unió jövőjét. Pontosan emiatt fontos, hogy megértsük, miről is van szó valójában.

Vagyis azt, hogy miért erőlteti az uniós elit Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását. Miért támogatja Brüsszel az egyik hadviselő fél háborús erőfeszítéseit a háború lezárása, a konfliktus megszüntetése és a mielőbbi béke megteremtése helyett?

Az Európai Unió békeprojektként indult, vagyis kezdetben az volt az értékajánlat, hogy a nagyobb integráció nagyobb mértékű békét és stabilitást jelent a kontinensen. Ezt az ajánlatot aztán lassan felváltotta a jólét ígérete. A 2008-as válság azonban törést hozott ebben, a legitimációs bázis meggyengült, az integrációs motor pedig lefulladt.

Brüsszel a migrációs válság idején a tolerancia világaként akarta definiálni Európát, a 2019-es ciklusban aztán a zöldítést tűzte a zászlajára. Míg előbbi komoly társadalmi feszültségeket és közbiztonsági problémákat okozott, utóbbi a versenyképesség romlásához, iparágak eltűnéséhez és az energiaárak emelkedéséhez vezetett.

️ Európa jelenlegi vitája akörül zajlik, hogy míg a tagállamok jelentős része szerint a közösségnek vissza kell térnie a jóléti ígérethez, addig Brüsszel a föderalizációt erőlteti, és ehhez keres új legitimációs bázist. A brüsszeli bürokraták, az európai liberálisok és a háborúpárti kormányok most ezen a terven dolgoznak.

Brüsszel új terve négy lépésben alakítaná át Európát.
1️⃣ Először: háborús identitást épít, elkerülhetetlennek állítva be a közvetlen orosz–európai háborút.
2️⃣ Másodszor: a háborúra hivatkozva központosítja az EU működését, gyengítve a tagállamok szuverenitását.
3️⃣ Harmadszor: hadigazdaságot épít, közös adókkal és újabb közös hitelfelvétellel.
4️⃣ Negyedszer: Ukrajna uniós integrációját politikai eszközként használja fel, miközben annak gazdasági terheit a tagállamokra hárítaná – ezzel Magyarország és mindenki más is nettó befizetővé válna.

A britek kilépésével felborult az Európai Unión belüli erőegyensúly, a német–francia tandem gyengesége; az új, Lengyelországot és a balti államokat tömörítő északkeleti háborúpárti pólus felemelkedése pedig Brüsszelnek kedvez. Ezért most Közép-Európának kell kezdeményeznie.

🤝 A közép-európai válasz erre a brüsszeli fordulatra egy új szuverenista szövetség, mely a békepártiságot és a hatáskörök nemzeti szinten tartását képviseli. Magyarország már nincs egyedül: Szlovákia, Szerbia, Ausztria és mások is ebbe az irányba mozdulnak, a szuverenista erők pedig Európa-szerte vezető pozícióba kerültek.

️ A 2026-os választás tehát nem csupán az új országgyűlés összetételéről, hanem az ország és Európa jövőjéről is szól: lesz-e még szuverén Magyarország az unióban, vagy végleg Brüsszel álmai valósulnak meg a magyarok rovására.