A nyugati háborús stratégia teljesen aláássa az európai ipar versenyképességét.

A nyugat-európai vezetők több mint három éve háborús lázban égnek. Azon törik a fejüket, hogyan lehetne még jobban elnyújtani, és még tovább eszkalálni az ukrajnai konfliktust. Ahelyett, hogy a béke előmozdításán fáradoznának, és az európai versenyképesség helyreállításán dolgoznának, a nyugati döntéshozók újabb és újabb szankciókat sürgetnek, sőt, gázembargót követelnek.

Brexit ide vagy oda, az Egyesült Királyság vezetése a háború, az orosz szankciók és az energiapolitika ügyében teljesen együtt mozog Brüsszellel. Nem kell tehát csodálkozni, hogy ilyen körülmények között a brit ipari szereplők az utolsó vészjelzésüket adták le: ha nem sikerül rendezni az energiaköltségek kérdését, az Egyesült Királyság újraiparosítási stratégiája már az indulásnál kudarcot vallhat.

A 130 éves ipari érdekvédelmi szervezet, a Make UK friss jelentése szerint a brit ipar négyszer magasabb áramárakat kénytelen fizetni, mint az Egyesült Államok, és 46%-kal magasabbat a globális átlaghoz képest. Az ipari szereplők szerint ez az árszint egyszerűen fenntarthatatlan. A magas energiaárak nemcsak a versenyképességet teszik tönkre, hanem az ipari beruházásokat is visszafogják, veszélyeztetve ezzel a gazdasági növekedést és a munkahelyeket is.

Természetesen ezt a lakosság is megérzi. A Századvég a nemrég publikált kutatásában arra mutat rá, hogy a magas energiaárak miatt az európai lakosság több mint ötöde energiaszegénységben él, és több mint negyedének az elmúlt egy évben gondot okozott az energiaszámlák befizetése.

Mindeközben Brüsszel tovább folytatja az elszakadást az olcsó és megbízható orosz gázszállításoktól – a legújabb bizottsági terv szerint 2027-ig minden tagállamnak le kellene válnia az orosz energiahordozókról. A vezetékes gázszállítást már korábban is szankcionálta Brüsszel – egyedül Magyarország tud még beszerezni gázt vezetéken keresztül –, de a tengeri útvonalak máig aktívak. Ennek köszönhető, hogy Oroszország ma is a második legnagyobb gázszállító az európai piacokra.

Az európai szankciók viszont nem különösebben zavarják az amerikai üzletembereket és döntéshozókat. A The New York Times arról ír, hogy már ki is dolgozták annak a tervét, hogyan lehetne amerikai kézbe venni az Északi Áramlat 2 csővezetéket, és rajta keresztül újraindítani az orosz gázszállítást Európa irányába.

🤝 A Trump-kormányzat már korábban is jelezte, hogy kész tárgyalni Moszkvával az energiaegyüttműködésről, ha béke lesz. Mindez azt mutatja, hogy az USA felismerte: az olcsó energia nem ideológiai, hanem biztonsági és gazdaságstratégiai kérdés. Brüsszel azonban továbbra is politikai döntéseket hoz a gazdasági realitások helyett – az ellátásbiztonság rovására, tovább emelve az árakat.

️ Nekünk ki kell maradnunk az elhibázott döntésekből, alacsonyan kell tartanunk az energiaárakat – csak így tudjuk megvédeni a vállalkozásokat és a háztartásokat.