A türk államok Magyarország energiabiztonságának zálogai️

A türk államokkal (Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Kirgizisztán) való kapcsolatban rejlő lehetőségek Magyarország konnektivitásstratégiájának sikerét bizonyítják.

Európa súlyos energiaválsággal küzd, ezért a türk államok szerepe jelentősen felértékelődött az energiaellátás terén. Magyarország energiabiztonságának garantálásához is elengedhetetlen a keleti gázszállítások tranzitja. Különösen most, amikor Kijev – Brüsszellel karöltve – az energián keresztül zsarol minket. A türk államok segítségével azonban semlegesítjük az ukránok támadásait.

Törökország fontos regionális földgázelosztó mind a vezetékes földgáz, mind az LNG tekintetében. Magyarország orosz földgázellátása jelenleg kizárólag a Török Áramlaton és az arra csatlakozó Déli Folyosón át történik – amelyen keresztül 2024-ben 7,6 milliárd köbméter, 2025-ben pedig eddig kb. 2,4 milliárd köbméter földgáz érkezett hazánkba Szerbia felől. A magyar MVM és a török BOTAȘ között emellett földgáz-kereskedelmi szerződés van érvényben: 2024 második félévében összesen 275 millió köbméter török gázforrás érkezett Magyarországra. Sőt, Törökország két regionális fontosságú kőolajtranzit-vezetéknek is helyet ad. Mindemellett a MOL és a Turkish Petroleum olajvállalat stratégiai partnerként működik együtt a szénhidrogén-kutatás és -termelés területén.

Azerbajdzsán tavaly 12,9 milliárd köbméter földgázt szállított az Európai Unióba. 2027-re viszont megduplázzák a Déli Gázfolyósó kapacitását, minimum 20 milliárd köbméter/év mennyiségre emelve Azerbajdzsán európai földgázexportját. Magyarország hosszabb távon évi 2-3 milliárd köbméter földgázt kaphat Azerbajdzsánból – tavaly 50 millió köbmétert vettünk át. Az azeriek nagy potenciállal rendelkeznek a megújuló energiaforrások terén is. Azerbajdzsánban szintén jelen van a két vezető magyar vállalat, az MVM és a MOL – előbbi tavaly 5%-os tulajdoni hányadot vásárolt a Shah Deniz földgázmezőben, utóbbi pedig 2020-ban 9,57%-os részesedést szerzett egy Kaszpi-tengeri olajmezőben, valamint 8,9%-os részesedéssel rendelkezik a Baku–Tbiliszi–Ceyhan-kőolajvezetéket működtető konzorciumban.

Kazahsztán szintén jelentős földgáz- és kőolajkészlettel rendelkezik – emellett itt található a világ második legnagyobb uránkészlete. Ez utóbbival összefüggésben 2018 óta működik a Magyar–Kazah Atomenergetikai Munkacsoport, melynek fő célja a magyar és kazah nukleáris szakemberek közötti együttműködés erősítése. A Barátság-vezetéken keresztül a jövőben is érkezhet Magyarországra kazah kőolaj. A MOL Csoport a kutatás-termelés üzletágba eddig mintegy 200 millió dollárt fektetett, ezzel a legnagyobb magyar befektető Kazahsztánban, amely gáztermeléseket is folytat az országban.

Üzbegisztán a világ 5. legnagyobb urántermelője és a világ 16., míg a posztszovjet térség 3. legjelentősebb földgáztermelője. Hazánk és Üzbegisztán között a nukleáris energia békés célú felhasználására vonatkozó képzési együttműködés van érvényben. Az OTP első külföldi bankként jelent meg Üzbegisztánban. Részesedésének köszönhetően számos magyar beruházás valósult meg az országban, valamint egy különleges magyar ipari zónát hoznak létre az üzbég főváros mellett.

Türkmenisztán a világ 4. legnagyobb bizonyított földgázkészletével rendelkezik. A türkmén földgáz szintén Törökországon keresztül érkezik az európai piacra – Türkmenisztán jelezte is, hogy készek türkmén földgázt szállítani Magyarországra.

Kirgizisztán és hazánk között pedig a vízenergetikai területeken történő együttműködésre nyílim jelentős lehetőség.

A fentiek fényében világossá válhat, hogy a türk államok az előttünk álló időszakban globális energiapiaci központtá fognak válni. Magyarország számára stratégiai jelentőségű a türk együttműködés, amely segít kivédeni az energiaellátásunk sérülékenységét, biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását és a gazdasági versenyképességünk növelését. A TÁSZ valóban a Kelet és Nyugat találkozási pontja – ezzel a szövetséggel pedig Magyarország is azzá válhat.