Ezt azoknak, akik szerint hazánk „összeszerelő üzem”: Magyarországon lesz a BYD európai központja.

A jövő autóit is Magyarországon fogják gyártani. Miután a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának számító BYD Szegeden építette meg az első európai üzemét, most egészen Hollandiából költöztetik át hazánkba a vállalat európai központját, ezzel várhatóan 2000 új munkahelyet teremtenek.

A BYD beruházásai a magyar konnektivitásstratégia sikerét bizonyítják. A szegedi BYD-gyár a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása, ami több ezer munkahelyet teremt, és 2025 végétől várhatóan évi 200 ezer járművet gyárt majd. A beruházás a BYD európai fejlesztőközpontjának Magyarországra településével együtt megerősíti a hosszú távú gazdasági növekedés alapjait, és világszinten növeli szerepünket az elektromosautó-ipari ellátásban – amivel Magyarország vezető szerepet játszik majd a technológiai forradalomban.

A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik lába, hogy idejekorán pozíciót foglalunk az új iparágakban. A másik lába pedig az, hogy a külföldi beruházók fejlesztési kapacitásokat is hozzanak Magyarországra. Ennyit arról, hogy a baloldal szerint Magyarország nem több mint „összeszerelő üzem”. Az ipari fejlődés rendje a következő: előbb jön a gyártás, majd a fejlesztés és a kutatás. Most is így történt.

Magyarország a 21. század nyertese kíván lenni. A konnektivitásstratégiánknak köszönhetően minden világpolitikai erőközponttal intenzív és pragmatikus kapcsolatot ápolunk. Ennek egyik fontos célja, hogy modernizáljuk és ellenállóképessé tegyük a magyar gazdaságot, Magyarország pedig a Kelet és Nyugat találkozóközpontjává váljon.

Technológiai értelemben is a korszakváltás idejét éljük, ezért a magyar iparnak be kell kapcsolódnia az elektromobilitásba. Ez a jövő, és ebből Magyarországnak nem szabad kimaradnia. Hazánk gazdasági szintlépése elképzelhetetlen a kínai–magyar kapcsolatok elmélyítése nélkül, hiszen Kína az USA és Németország mellett a harmadik legnagyobb beruházónk. A kínai beruházások a magyar gazdasági növekedés egyik nélkülözhetetlen motorjává váltak.

A világrendszerváltás és a keleti–nyugati együttműködés új korszakának kellős közepén Brüsszel azonban továbbra sem érti az idők szavát. Az elhibázott Kína-politikája a 21. század vesztesévé teszi az Európai Uniót. Ennek az oka egyszerű: Brüsszel ideológiai rögeszmék alapján hoz döntéseket ott, ahol stratégiai józanságra lenne szükség.

Ideje lenne visszatérni a kölcsönös tiszteleten alapuló gazdasági együttműködéshez, és felismerni, hogy Kína nem ellenfél, hanem partner. A magyar kormány követeli a Kínával szembeni uniós vámok feloldását. Európa jövője nem a szembenállásban, hanem a partnerségben van.