Egyre többen beszélnek a közös uniós hitelfelvételek kockázatairól. Most az EU-kritikusnak közel sem nevezhető Európai Számvevőszék erősítette meg az aggályainkat.

Az uniós vezetők rájöttek, hogy nincs elég pénz az uniós versenyképesség helyreállítására, Európa védelmi képességeinek megerősítésére, a háború további finanszírozására és még Ukrajna uniós csatlakozására is, ezért közös uniós hitelfelvétellel adósítanák el Európát.

Magyarország ebbe az adósságspirálba nem megy bele. Nem adósítjuk el a hazánkat egy idegen háborúért és nem hagyjuk, hogy a magyar emberek fizessék meg Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának és helyreállításának súlyos költségeit.

Szolgáljon elrettentő példaként az alig pár évvel ezelőtti közös uniós hitelfelvételből megvalósított helyreállítási alap (RRF). Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint tisztázatlan az RRF-források elszámolása, ugyanis nem nyújt elegendő védelmet az Európai Bizottság ellenőrzési rendszere a pénzügyi visszaélésekkel szemben. Az uniós Számvevőszék szerint, noha az ellenőrzési eszközök formálisan léteznek, nem nyújtanak megfelelő garanciát a gyakorlatban. Emellett súlyos pénzügyi kockázatokat rejtett az RRF-hez kapcsolódó közös hitelfelvétel: a kamatköltségek drámai mértékben emelkedtek, így a helyreállítási alap finanszírozási költségei a kezdeti becslésekhez képest 2026-ra több mint kétszeresükre is nőhetnek.

A közös hitelfelvétel tehát nem vicc. Nem véletlen, hogy a felelős döntés érdekében tavaly év végén Alaptörvénybe foglaltuk, hogy Magyarország olyan uniós hitelfelvételhez, amely anyagi terhet róna a magyar emberekre, a magyar kormány csakis az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával járulhat hozzá.