Ma 14 éve ezen a napon, 2011. április 25-én hirdették ki az Alaptörvényt, amely 2012. január 1-jétől határozza meg Magyarország közjogi berendezkedését.

A magyar Alaptörvény nem pusztán jogi norma, hanem a nemzeti identitás, történelmi hagyományok és közös társadalmi értékek lenyomata.

Preambuluma – a Nemzeti Hitvallás – történelmi keretbe helyezi Magyarország államiságát, a keresztény kultúrát, a Szent Koronát, a keresztény kultúra védelmét, a család és házasság intézményét, valamint az emberi méltóság tiszteletét.

👉 Az alkotmány kiemeli a nemzeti szuverenitás jelentőségét, a házasságot, mint egy férfi és nő közötti szövetséget, valamint a gyermekek jogát ahhoz, hogy születési nemüknek megfelelő nevelést kapjanak.

👉 A 15. alkotmánymódosítás, amelyet 2025. április 14-én fogadott el az Országgyűlés, különösen fontos mérföldkő az Alaptörvény értékalapú építkezésében.

👉 A módosítás világosan kimondja, hogy „az ember vagy férfi, vagy nő”, és kiegészíti az Alaptörvény XVI. cikkét azzal, hogy Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő neveléshez való jogát, valamint biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, emellett pedig alkotmányos szinten tiltja a kábítószerek előállítását, használatát, terjesztését és népszerűsítését.

👉 A módosítás továbbá kimondja, hogy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.

Magyarország csak akkor lehet magabíró és csak akkor lehet saját maga által meghatározott jövője, ha megőrizzük értékeinket, és bátran védelmezzük azokat. Ebben a legerősebb támaszunk a magyar emberek felhatalmazása és az Alaptörvény.