A baloldali sajtó elferdített tényekkel indított támadást a VOKS 2025 kampány ellen

Tény, hogy Ukrajna európia uniós csatlakozása komoly gazdasági terhet jelentene - mind Európának, mind Magyarországnak.

A számok magukért beszélnek: a Magyar Külügyi Intézet számításai szerint az ukrán integráció költsége uniós szinten elérheti a 2500 milliárd eurót, ami minden magyar adófizetőre vetítve közel 4 millió forint terhet jelentene.

Ukrajna újjáépítésének költsége önmagában 1000 milliárd euróra tehető, míg az ország működtetéséhez további, legalább 100 milliárd eurós éves kiadás társulna. A Brookings Institute, Amerika egyik legbefolyásosabb agytrösztje szerint az ukrán csatlakozás súlyos strukturális feszültségeket okozna, amely negatív módon befolyásolná azoknak a tagállamoknak a kilátásait, amelyek közül több ma még a kohéziós források kedvezményezettje. Ez Magyarországot is érintené, hiszen az ukrán csatlakozással az eddigi nettó haszonélvezők nettó befizetőkké válhatnak.

Ahogy arról már én is beszámoltam korábban, a Brookings tanulmánya világosan rámutat: Ukrajna hatalmas mérete, alacsony GDP-je és rendkívül költséges felzárkóztatása új pénzügyi prioritásokat kényszerítene ki az EU-ban. Ez a kohéziós források újraelosztását vonná maga után, amit a jelenlegi költségvetési keret nem bírna el – kivéve, ha a mostani kedvezményezettek forrásait csökkentenék. A tanulmány szerint ehhez az EU-nak nemcsak a saját költségvetését kellene átalakítania, hanem új, közös adókat is be kellene vezetnie – vagyis további gazdasági terheket róna a tagállamokra.

Ezt a megállapítást megerősíti az Európai Unió Tanácsa által készített jelentés is, mely szerint “valamennyi tagállamnak többet kell majd befizetnie, és kevesebbet fog kapni az EU költségvetéséből; sok jelenleg nettó kedvezményezett tagállam pedig nettó befizetővé válik”.

Hasonló következtetésekre jutnak az Atlantic Council, The Organization for World Peace, az Institut der Deutschen Wirtschaft, az EUROPEUM Institute for European Policy, a Financial Times és a Politico elemzései is (a hivatkozások elérhetők a hozzászólások közt).

Mégis, a baloldali sajtó úgy tagadja a negatív gazdasági következményeket, mintha ezért kapná a fizetését, és úgy kampányol Ukrajna uniós csatlakozása mellett, mintha kötelezően kiadott feladatot kellene teljesítenie (Hm, lehet, hogy tényleg erről van szó?).

Az egyik legsúlyosabb csúsztatásuk pedig, hogy párhuzamot vonnak a 2004-es kettős állampolgársági népszavazás és a jelenlegi véleménynyilvánító szavazás között. Akkor a baloldal egy magyarellenes kampányt folytatott, amelynek keretében a határon túli magyarokat állította szembe az anyaországiakkal. Most azonban a kormány éppen a magyar emberek érdekét képviseli, amikor felhívja egy súlyos gazdasági, biztonsági és társadalmi következményekkel járó uniós bővítési javaslat veszélyeire a figyelmet. A kettőt csak rendkívüli rosszindulattal lehet egy lapon emlegetni.

Szintén ferdítésről beszélhetünk akkor, amikor a baloldali sajtó a nyugat-balkáni bővítést és az ukrán bővítés ügyét azonos kategóriába sorolja. Brüsszel ugyanis Ukrajnát politikai alapon, az uniós szabályok áthágásával, gazdasági, társadalmi és politikai felkészülés nélkül, még 2030 előtt akarja betolni az Európai Unióba, miközben más tagállamok, amelyek kisebbek és jóval felkészültebbek, évtizedek óta hiába várakoznak.

Ukrajna háború előtti területe nagyobb, mint a jelenlegi legnagyobb EU tagállam, Franciaország és majdnem akkora, mint Németország és Olaszország területe együttesen. Ukrajna ráadásul egy háború által lerombolt, szétvert állapotban csatlakozna az EU-hoz, ami Ukrajna újjáépítése és az ukrán állam finanszírozásán keresztül további súlyos terheket róna az EU tagállamaira.

Magyarországnak nem szabad hagynia, hogy az országot a nagyobb hatalmak a saját kényük és kedvük szerint kívülről rángassák, hanem a saját érdekei szerint kell meghatároznia politikáját - így az ukrán csatlakozás ügyét is csak a magyar érdek alapján lehet megítélni. Mindent támogatunk, ami szolgálja Magyarország érdekeit, és mindennek ellent fogunk tartani, ami az érdekeink ellen hat. Mivel a napnál is világosabb, hogy az ukrán csatlakozás az érdekeink ellen lenne, ezért azt felelősen nem tudjuk támogatni.

Épp egy hete találtunk Rábapordányban a száj- és körömfájás vírustól fertőzött állatokat. A szakemberek azóta is megfeszített munkával dolgoznak. Az eddigi öt telepen a vírust leküzdöttük, most a…

Takács Péter: A kormány elkötelezett az egészségügyi fejlesztések mellett, de Brüsszel és a Tisza Párt paktuma gátolja és lassítja a kivitelezési folyamatokat.

Jordániában él a világ egyik legősibb keresztény közössége. A Jordán király pedig a jeruzsálemi keresztény és muszlim szent helyek védelmezője.

Az ország vezetése sokat tesz a különböző felekezetek…

Brüsszel kiadta a parancsot, Ukrajnát öt éven belül fel kell venni az Európai Unióba. Orbán Viktor az ukrán tagság veszélyeiről.

Ha valaki azt mondja, hogy egyszerre támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, és az EU-források hazahozatalát, az nyilvánvalóan hazudik.
Ha Ukrajna EU-tag lesz, nem lesz mit hazahozni.

Orbán Viktor: amit Kollár Kinga mondott, az olyan, amit Gyurcsány Ferenc is mondhatott volna.

Én úgy látom, hogy ugyanazokkal állunk szemben most is, mint akikkel korábban, csak más a pártjuk neve.

🤝🇭🇺 A nemzethűség nem elsősorban piros-fehér-zöld díszletet jelent, ami aztán gyakran a kukában végzi. Aktív cselekvést, szolidaritást jelent a határon túli magyar testvéreinkkel.

György-nap alkalmából isten éltessen minden Györgyöt.🤝

A néphagyományban Szent György napja pásztorünnep és mágikus varázslatok napja, a valódi tavasz kezdet .

Sárkányölő Szent György a rendőrök és…

Az EU-nak van egy érvényben lévő törvénye, és ezt a migrációs paktumot mindenáron végre akarják hajtani. Hazánkkal naponta egymillió eurót fizettet Brüsszel, mert nem engedjük be a migránsokat. Ez…

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média