A családok támogatása „embertelen” – a 444 szerint

Súlyos demográfiai válság sújtja a teljes nyugati világot, amire két, markánsan eltérő válasz létezik: a liberálisok a tömeges migrációban látják a megoldást, míg Magyarország a gyermekvállalást ösztönző, értékalapú családpolitikában.

Az előbbi modell multikulturális, nyílt társadalmat hirdet, de a gyakorlatban csak párhuzamos társadalmat hoz létre: integrációs kudarcokkal, fokozódó közbiztonsági kockázatokkal, importált vallási fanatizmussal, szervezett bűnözéssel és terrorizmussal. A magyar modell ezzel szemben abból indul ki, hogy a társadalom hosszú távú fennmaradásának záloga az, ha a társadalom újra tudja termelni önmagát.

A 444 újságírói viszont máshogy látják. Podcastjükben igazságtalannak, embertelennek és a „gazdagok privilégiumának” nevezték a magyar családtámogatási rendszert. Valójában azonban a kormány által 2010 óta elindított több mint harminc intézkedés egységes családi életpályamodellt alkot. Ma Magyarországon olyan igazságos gazdaságpolitika van érvényben, amely biztosítja, hogy ha valaki egzisztenciát épít, és nő a jövedelme, akkor ebből a jövedelemből egyre több maradhat nála. Ezt az alapgondolatot egészítik ki a családpolitikai intézkedések, melyek jórészt a gyermekvállalással járó anyagi terheket ellentételezik.

A fiatalok 25 éves korukig nem fizetnek személyi jövedelemadót, a 30 év alatti gyermeket vállaló nők, majd a két- és többgyermekes anyák életük végéig mentesülnek az szja fizetése alól. Emellett elérhető a családi adókedvezmény, a csok plusz, a falusi csok, a babaváró hitel, az ingyenes tankönyvek és egyéb támogatások. Ezek célja világos: az anyagi teher ne legyen a gyermekvállalás akadálya.

A támogatások segítik azokat, akik dolgoznak, önállóan akarnak elindulni az életben, és anyagi biztonságra törekszenek. Ennek köszönhetően 2010 óta 200.000-rel több gyermek született, mint a korábbi trendek alapján várható lett volna.

Lehet azon vitatkozni, hogy ki mit tart „igazságosnak”, de a tény, hogy a magyar modell alternatívát kínál a hanyatlásba vezető, importnépességen alapuló külföldi megoldásokkal szemben.