Az amerikai politikai fordulat – Donald Trump visszatérése – világos jelzés: a neoliberális világrend véget ért. Az elmúlt időszak azzal telt, hogy erre a fundamentális változásra készültünk, és most el is érkezett a világrendszerváltás. Érdemes tehát egy rövid elemzésben áttekinteni, hogy mik a világrendszerváltás tanulságai, nyereségei és kockázatai.

A változás öt tanulsága különösen fontos Magyarország számára.

Elsőként, a gazdaság továbbra is nemzeti alapon szerveződik: a szuverenitás feltétele az ipari kapacitás és a technológiai önállóság.

Másodszor, kiderült, hogy a külpolitika sikerességét nem a jó szándék, hanem a tényleges következmények határozzák meg. Úgy is mondhatnánk, hogy nem szándék-, hanem eredményfelelősség van. A morális retorika nem mentesít a stratégiai bukások alól.

A harmadik tanulság, hogy a megengedő migrációs politika a társadalmi stabilitást ásta alá, miközben a gazdasági ígéretei sem teljesültek.

A negyedik, hogy a katonai önállóság hiánya stratégiai kiszolgáltatottsághoz vezetett. Európa az elmúlt években kiszervezte a saját biztonságát, ezzel viszont elveszítette a döntési szabadságát is.

Ötödször, megrendült a bizalom a nemzetközi intézmények iránt, amelyek inkább a régi világrend védelmére, mintsem az átalakulás támogatására rendezkedtek be.

Magyarország számára a változás négy stratégiai előnyt is tartogat.

Elsőként, megszűnt az a neoliberális világrend, amely szűk mozgásteret hagyott hazánknak. Ez történelmi lehetőség, hiszen végre esélyünk nyílt arra, hogy egy világszintű változásból ne meggyengülve, hanem épp ellenkezőleg, megerősödve kerüljünk ki.

A második előny a magyar külpolitika konnektivitásstratégiája. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy a világ nagyhatalmai stratégiai együttműködő partnerként tekintenek Magyarországra – most viszont ez a helyzet.

A harmadik, hogy az ideológiai nyomás csökkenése révén enyhülhetnek a Magyarországot ért külföldi politikai támadások.

Negyedszer, az USA jelenlegi vezetése békét akar Európában – ez politikailag és gazdaságilag is kedvező Magyarország számára.

Ugyanakkor három komoly kockázattal is számolnunk kell.

Elsőként, a hatalmukat vesztő liberális hálózatok nem tűnnek el, hanem új bázist keresnek Európában – különösen Brüsszelben.

Másodszor, az EU továbbra is a neoliberális reflexek mentén működik, miközben gazdasági lejtmenetben van – a magyar érdekekkel szembemenő döntések veszélye nő.

Harmadszor, Ukrajna uniós csatlakozása beláthatatlan gazdasági terheket róna Magyarországra, miközben meggyengítené hazánk stratégiai pozícióját is.

A világrend átalakulása nemcsak lehetőség, hanem feladat is – csak azok az országok nyernek vele, amelyek felkészülten, stabil kormányzattal és világos stratégiával vesznek részt benne.