Jelenleg a hazánkra leselkedő legnagyobb veszély az Ukrajna gyorsított csatlakozásáról szóló uniós terv.

Az esetleges ukrán csatlakozással példátlan mértékű gazdasági terhek hárulnának a tagállamokra: a becslések szerint Ukrajna integrációja összesen 2500 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak.

Ukrajna újjáépítésének költsége önmagában 1000 milliárd euróra tehető, míg az ország működtetéséhez további, legalább 100 milliárd eurós éves kiadás társulna.

A kohéziós és agrárforrások átcsoportosítása nyomán Magyarország nettó befizetővé válna, a magyar gazdák pedig évente akár 7 milliárd eurótól esnének el – gazdálkodónként átlagosan mintegy 3 millió forintnak megfelelő összegtől.

Eközben az unió versenyképessége tovább romlik, az energiaárak az amerikai és kínai szintek többszörösére emelkedtek, az európai gazdaság pedig strukturális válságban van.

Ukrajna gyorsított csatlakozási folyamata minden eddigi uniós gyakorlattal szembemegy, és az a célja, hogy a választópolgárok ne tudjanak beleszólni a döntésbe. Magyarország szempontjából ez nem elvi vita, hanem nagyon is valós veszély.

A magyar kormány tehát világos álláspontot képvisel: nem lehet szó arról, hogy Magyarország olyan uniós tervet támogasson, amellyel a saját gazdasági mozgásterét, agráriumát és fejlesztési lehetőségeit áldozná fel egy beláthatatlan következményekkel járó geopolitikai projektért.

A következő időszak egyik legfontosabb tétje tehát az, hogy Magyarország meg tudja-e őrizni az önrendelkezését ebben a kérdésben – vagy sodródik tovább mások döntéseinek következményeivel.

Erről beszéltem a VOKS 2025 országjáráson Győr-Moson-Sopron vármegyében, Nyalkán. Felkészül: Mátészalka!