Súlyos árat követelne Magyarországtól Ukrajna EU-csatlakozása.

A Brookings Intézet – az egyik legbefolyásosabb amerikai agytröszt, amelynek elemzései rendszeresen alakítják a transzatlanti politika gondolkodását – átfogó tanulmányban elemezte, milyen következményekkel járna Ukrajna felvétele az Európai Unióba.

A szerző szerint az ukrán csatlakozás súlyos strukturális feszültségeket okozna, különösen azoknak a tagállamoknak a számára, amelyek közül több – köztük Magyarország – ma még a kohéziós források fő kedvezményezettje. A csatlakozással azonban drasztikusan megváltozna a helyzet: az eddigi nettó haszonélvezők nettó befizetőkké válhatnak.

A tanulmány világosan rámutat: Ukrajna hatalmas mérete, alacsony GDP-je és rendkívül költséges felzárkóztatása új pénzügyi prioritásokat kényszerítene ki az EU-ban. Ez a kohéziós és agrártámogatások újraelosztását vonná maga után, amit a jelenlegi költségvetési keret nem bírna el – kivéve, ha a mostani kedvezményezettek forrásait csökkentenék. A tanulmány szerint ehhez az EU-nak nemcsak a saját költségvetését kellene átalakítania, hanem új, közös adókat is be kellene vezetnie – vagyis további gazdasági terheket róna a tagállamokra.

Magyarországot különösen érzékenyen érintené egy ilyen átrendezés. A forrásvesztés nemcsak konkrét beruházásokat sodorna veszélybe, hanem érdemben lassíthatná a magyar gazdaság növekedését is.

A tanulmány arra is figyelmeztet: a bővítés nem technikai kérdés, hanem politikai döntés, amely alapjaiban rajzolná újra az unió súlypontjait. A közép-európai országok így a saját felzárkóztatásuk árát fizetnék meg egy geopolitikai projektért.

A realitás tehát világos: ha Ukrajna belép, a jelenlegi EU-nak is radikálisan át kell alakulnia – a tagállami érdekek rovására. A kérdés már nem az, hogy segítünk-e Ukrajnának, hanem az, hogy készek vagyunk-e saját gazdasági érdekeinket háttérbe szorítani egy újabb brüsszeli projekt kedvéért.