Ma 21 éve, 2003. április 12-én tartották meg Magyarországon azt a népszavazást, amely eldöntötte: csatlakozunk az Európai Unióhoz. A döntés elsöprő erejű volt – egy új korszak reményében, közösen mondtunk igent az európai integrációra.

Jó döntés volt, és kitartunk mellette, hiszen egyértelmű, hogy Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szemet hunyhatunk afölött, hogy az unió mára sajnos gyökeresen megváltozott.

Amikor csatlakoztunk, az Európai Unió a béke, a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és a gazdasági jólét szimbóluma volt. Olyan közösség, amely tiszteletben tartotta a tagállamok szuverenitását, és amelyről azt feltételeztük, hogy kölcsönös előnyök alapján működik.

Napjainkban viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy Brüsszelből politikai és ideológiai elvárásokkal próbálják átformálni a tagállamokat. Egyre gyakrabban hallunk azokról az európai értékekről, amelyeket nem a nemzetek, nem a választók, nem az európai népek történelmi hagyományai, hanem egy liberális elit határoz meg.

Az unió ma nem a sokféleség egysége, hanem a kényszerű uniformizálás terepe:
A gazdasági együttműködés helyét átvette az ideológiai nevelés.
A szuverenitást felváltotta a föderalisztikus törekvés.
A valódi párbeszédet és vitákat kiszorította a politikai zsarolás.

De erre nem az a válasz, hogy hátat fordítunk Európának. Az uniós csatlakozással beléptünk egy közösségbe, ahol nekünk is van helyünk, szavunk és felelősségünk. Magyarország nem szemlélője, nem elszenvedője kell hogy legyen az Európai Uniónak – hanem aktív alakítója.

Ha az unió letért az eredeti útjáról, akkor nekünk nem elhagyni kell, hanem visszatéríteni a helyes irányba. Nem hátat fordítani neki – hanem újraértelmezni, a szuverén nemzetek közössége, a történelmi európai hagyományok és a kölcsönös tisztelet szellemében.

Magyarország 1000 évvel ezelőtti alapításától fogva európai ország. Ősi nemzetként pontosan tudjuk, mit jelent európainak lenni, miben rejlik az európaiságunk, és azt is, hogy milyen európai együttműködést képzelünk el a jövőben – ennélfogva nem engedhetjük meg, hogy mások határozzák ezt meg helyettünk.

Most azonban a fejünk felett akarnak dönteni. Nélkülünk, helyettünk és a mi kontónkra akarják eldönteni Ukrajna uniós csatlakozásának ügyét. Úgy akarnak sorsdöntő döntést hozni, hogy nemcsak nélkülöznek mindenféle demokratikus legitimációt, de még azt is elvárnák, hogy a végén mi fizessük a cechet.

️Ha a magyarok megtámogatnák Ukrajna csatlakozását, az gazdaságilag tönkretenné hazánkat. Elképesztő mennyiségű pénzt és lehetőséget veszítenénk el – miközben a magyar emberek érdekeinek háttérbe szorításával más ország terheit próbálnák ránk hárítani.

Mivel nem állunk be a sorba, Brüsszel felülről próbál nyomást gyakorolni ránk, miközben a magyarországi helytartóik is a magyar emberek ellen áskálódnak.

Mi viszont nem engedjük, hogy a magyarok megkérdezése nélkül szülessen döntés. Emiatt kezdeményeztünk véleménynyilvánító szavazást Ukrajna EU-csatlakozásának ügyében.

Mint mindig, most is a magyar érdek mellett fogunk kiállni. Mert az Európai Uniónak a nemzetek jólétéről, a békéről és a nemzetállamok érdekeinek egyeztetéséről kell szólnia.

Emlékezzünk a Felvidékről kitelepített magyarokra, akik 78 évvel ezelőtt állampolgárságuktól, közösségüktől, vagyonuktól megfosztva, szülőföldjük elhagyására kényszerültek.

️Szégyen, hogy egy magyar európai parlamenti képviselő személyes sikerének tekinti azt, hogy Magyarország és a magyar emberek nem jutnak hozzá az őket megillető…

Az új drogtörvény megteremti a lehetőségét annak, hogy az utcán tomboló agresszív drogosokat 72 órára a rendőrök közbiztonsági őrizetbe vegyék. Csak akkor…

Ma van a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja.
Ezen a napon, 1947-ben indult el a szlovákiai magyar lakosság kitelepítése a Felvidékről. Emlékezzünk ma mindazokra, akik ebben a nehéz időszakban…

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média