Ahogy nő a migráció, úgy nő az antiszemitizmus – és ez nem véletlen.

A miniszterelnök rádióinterjújában ismét világossá tette: az antiszemitizmus növekedése és a tömeges migráció között egyértelmű az összefüggés.
Ma Európában olyan folyamatok zajlanak, amelyek alapjaiban rengetik meg a kontinens biztonságát, kultúráját és a közösségek együttélésének alapelveit. Az egyik legsúlyosabb, a nyilvánosság előtt mégis gyakran elhallgatott jelenség az antiszemitizmus újraéledése – különösen Nyugat-Európában.
Ez nem csupán néhány kirívó eset vagy elszigetelt atrocitás kérdése, hanem rendszerszintű jelenséggé vált. A zsidó közösségek tagjai nap mint nap félelemben élnek, sokan közülük fontolgatják – vagy már meg is hozták – a döntést, hogy elhagyják hazájukat, mert többé nem érzik már magukat biztonságban.
Az elmúlt hónapok adatai világosan mutatják, hogy ez a kapcsolat nem elméleti, hanem jól mérhető valóság. A jelenség nemcsak Európában, hanem világszerte is egyre erőteljesebben jelentkezik – különösen a 2023. október 7-i Hamász-támadás óta.

Egy nemrég publikált nemzetközi tanulmány (The New Antisemitism in the West, 2024. február) részletesen bemutatja a legfrissebb adatokat és azok hátterét:

Az Egyesült Államokban a támadást követő három hónapban (október 7. – január 7.) 361%-kal nőtt az antiszemita incidensek száma, összesen 3291 esetet regisztráltak – napi átlagban 34 incidenst.
Németországban 2023-ben összesen 2249 antiszemita bűncselekményt jegyeztek fel, ezek zöme a Hamász-támadás utáni rövid időszakban történt. A migráció és a szélsőséges nézetek közötti kapcsolat már korábban is jól dokumentált volt.
Franciaországban 2023-ban 1676 antiszemita incidenst jelentettek, ami 375%-os növekedés 2022-höz képest. A helyi zsidó közösség szerint a közélet egyre kevésbé tekinthető biztonságosnak.
Az Egyesült Királyságban október 7. után 2093 incidenst regisztráltak 68 nap alatt – ez 576%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.
Kanadában 2023 utolsó negyedévében megduplázódott az antiszemita esetek száma. Torontóban Molotov-koktélos támadások érték a zsinagógákat, több iskolát pedig lövések.
Ausztráliában 2023 októbere és novembere között 735%-kal növekedett az antiszemita incidensek száma.

A tanulmány külön kiemeli: az antiszemitizmus jelentős része nem szélsőjobboldali eredetű, hanem a migrációval érkező új közösségekből, különösen a muszlim hátterű populációkból származik.
Ugyanakkor a kutatás rámutat: az egyetemi kampuszokon és a progresszív szubkultúrákban is nő az antiszemitizmus, sok esetben Izrael delegitimálásán keresztül.
Mindezek a jelenségek nem függetlenek a politikai döntésektől: a tömeges migráció nemcsak társadalmi és gazdasági, hanem biztonsági és kulturális kockázatokat is jelent. A kontinens számos pontján párhuzamos társadalmak jöttek létre, amelyek nem integrálódtak a befogadó ország kultúrájába és értékrendjébe. A probléma súlyosbodik azáltal, hogy az európai vezetők – különösen Brüsszelben – továbbra is ragaszkodnak a nyitott kapuk politikájához. Nem hogy nem akarják megállítani a migrációt, de gyakran még ösztönzik is, miközben szemet hunynak afölött, hogy ezzel közvetve táptalajt biztosítanak az antiszemitizmus terjedésének is.

Magyarország napjainkban kivételnek számít Európában: olyan sziget, ahol nemcsak beszélünk a zsidó–keresztény kultúra megőrzéséről, hanem tenni is merünk érte.
A magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben – ennek következtében Magyarország az Európai Unió tagállamai közül az egyik legbiztonságosabb otthont jelenti a zsidó közösségek számára.
Az antiszemitizmus elleni fellépés nemzetközi szinten is kiemelt szerepet kapott: az Európai Unió Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a zsidó élet támogatásáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről, valamint egy nagyszabású brüsszeli konferencia is foglalkozott az európai zsidó közösségek biztonságának megerősítésével.

Mi egy olyan Európát szeretnénk, ahol a zsidó közösségek nemcsak megőrizhetik identitásukat, hanem virágozhatnak is – biztonságban, megbecsülve, szabadon.