Olaf Scholz német kancellár bejelentette: a kormány szigorítja a fegyverekkel kapcsolatos jogszabályokat, és fokozza az illegális bevándorlók deportálását az ország területéről. Ez olyan fejlemény, amely homlokegyenest szembefordul a korábbi évek „Wir schaffen das” politikájával.

A fordulat kiváltó oka, hogy a napokban egy szír terrorista halálra késelt és súlyosan megsebesített ártatlan német állampolgárokat. A cselekményt az Iszlám Állam vállalta magára. A német közvéleményben pedig felmerült a jogos kérdés, hogy mégis mit keresett az illető Németországban.

Az ehhez hasonló migránshátterű iszlamista támadások az elmúlt csaknem egy évtizedben szaporodtak meg Németországban – csodák csodája: a 2015-ös migrációs hullám óta. Érdemes felidézni, Magyarország Kormánya pontosan erre a veszélyre figyelmeztetett már a migrációs válság kezdetén. Akkor persze kígyót-békát kaptunk a nyakunkba mindezért.

Csakhogy azóta sok minden megváltozott Németországban is. Az egyébként is gyengélkedő gazdaság mellett Németország már nem engedheti meg magának, hogy évente mintegy 36 milliárd eurót költsenek az újonnan érkezők szociális ellátására és lakhatására. Ráadásul a migránsok integrációja még csak nem is sikeres, ami a bűnügyi nyilvántartásokban is visszaköszön: 2023-ban az összes bűncselekmény 41 százalékát „külföldiek” követték el.

Úgy tűnik, hogy Németország vezetése – bár közel egy évtizedes késéssel, számos tragikus eset után és egyre növekvő társadalmi elégedetlenség közepette – elkezdte belátni a migráció káros következményeit. Olaf Scholznak és koalíciós kormányának bőven akad félnivalója: vasárnap két kelet-német tartományban, Szászországban és Türingiában tartanak választásokat, ahol minden előrejelzés a migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD) győzelmét vetíti elő. Közben a hagyományos pártok támogatottsága országszerte mélyponton van. A német választók üzenete egyértelmű: nem kérnek többet az illegális migrációból. És ha a német politikai elit nem érti az üzenetet, akkor a választók keresnek maguknak mást.

Magyarországnak ma 15 ezer nemzetközi térben dolgozó, tehát versenyképes középvállalata van. Amikor a kormányzást megkezdtük 2010-ben, ez háromezer volt.

Ha békeköltségvetést tudunk csinálni és nem…

HATALMAS LÉPÉS
Hazánk az 1990-hez viszonyítva 43%-kal csökkentette az üvegházhatású gázkibocsátását!
Ezzel túlteljesítettük 2030-as célkitűzésünket!

Az önkormányzatok a jövőben is számíthatnak a magyar kormányra!

Közel félmilliárd forint vis maior támogatásban részesítettük azokat az önkormányzatokat, amelyek természeti csapások elhárítását, vagy…

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média