Az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége nemrég azért támadta Magyarországot, mert hazánk továbbra is szerez be földgázt Oroszország irányából. Ezzel kapcsolatban öt megjegyzésem lenne.

1. Az energiabiztonság szuverenitási kérdés. Teljes szereptévesztés bármelyik ide akkreditált nagykövet részéről, hogy ilyen szakpolitikai kérdésekben felkérdezi Magyarországot. Ez nem a mindenkori nagykövetek vagy külföldi hatalmak asztala. Magyarország Kormányának egyetlen szereplő felé kell elszámolnia: ők pedig a magyar választók. Akkor járnánk el helytelenül, ha nem az ő érdekeiket, hanem más hatalmakét néznénk.

2. Ami a magyar emberek érdekeit illeti: az energiaszuverenitás nem akkor következik be, ha az egyoldalú függőségeinket más egyoldalú függőségekre cseréljük. A valódi megoldás az, ha a meglévő energiabeszerzési csatornák mellé új, alternatív csatornákat építünk ki. Mi pontosan ezt tesszük.

3. Azt is láthatjuk, hogy a függéscsere miért nem szolgálná a magyar emberek érdekeit. Európa például vállalta, hogy az egyoldalú függést másik egyoldalú függésre cseréli. Ha törik, ha szakad. Mit ne mondjak: tört is, szakadt is. Amióta Európa jelentős része – nagyköveti fanfárok közepette – megszakította az energetikai kapcsolatait Oroszországgal, megtorpant a kontinens gazdasági fejlődése. Az előrejelzések szerint idén Európában egy százalék körüli lesz a gazdasági növekedés – az USA-ban több mint kétszer, míg Kínában több mint négyszer ennyi. Európa lemarad a világ többi fejlett térségétől, mert hallgatott a „jó szóra”. Ez sajnos már a hétköznapokban is megmutatkozik: a fűtési szegénység aránya a háború óta tíz százalékra nőtt Európában! Mi ezt nem szeretnénk a magyar embereknek, még akkor sem, ha Pressman nagykövet pontosan ezt követeli.

4. Ráadásul – úgy tűnik – az amerikai aggodalom nem minden érdek nélküli. Amióta kitört a háború, és Európa nem vásárol jelentős mennyiségű orosz földgázt, az Egyesült Államok – köszöni szépen – jól keres a történteken. Az USA konkrétan háromszor annyi földgázt adott el Európában 2023-ban, mint 2021-ben. Az meg már csak hab a tortán, hogy az Egyesült Államok úgy kéri számon hazánkat, hogy közben az amerikai atomerőművekhez használt dúsított urán importjának egyre jelentősebb részét továbbra is Oroszország biztosítja. Ha egy fél kontinensnyi szuperhatalom nem tudott teljesen függetlenedni Oroszországtól, akkor hogyan várja el ezt ugyanez a szuperhatalom a közép-európai Magyarországtól? A kérdés költői.

5. Magyarország valóban mindent megtesz annak érdekében, hogy diverzifikálja beszerzési forrásait, tehát a meglévők mellé újakat építsen ki, ezáltal bővítse saját mozgásterét, és csökkentse a függőségét. 2010 óta hazánkban több fejlesztés történt a diverzifikáció érdekében, mint a megelőző évtizedekben összesen. (Megjegyzem, hogy közben az amerikaiak által a térségünkben elindított legnagyobb energetikai projektek mind bedőltek.) Ma már kézzelfoghatóak az eredmények: arányosan az egyik legnagyobb európai földgáztárolási kapacitást stratégiai állami tulajdonba vettük, és egyetlen kivétellel minden szomszédos ország felé kiépítettük a nagykapacitású földgáz-összeköttetéseket, valamint éppen a napokban indult meg Törökországból is a földgáz szállítása. Mindezek mellett hazánk energiaszuverenitását, valamint a külső kitettségek mérséklését segíti a belföldi földgázkitermelés is, amelyet szintén megnöveltünk. S közben mindent megteszünk azért, hogy csökkentsük a fogyasztásunk, ezáltal pedig a kitettségünk. Az elmúlt két évben közel huszonöt százalékos csökkentést sikerült elérnünk – az EU által előírt tizenöt százalékhoz képest. Emellett folytatjuk a zöldenergiai átállást, amely szintén erősíti hazánk energiaszuverenitását. A 2030-as évek elejére a tervek szerint képesek leszünk a saját szükségleteinket teljes mértékben kielégítő mennyiségű villamos energiát termelni. A Paksi Atomerőmű üzemidejét meghosszabbítottuk, s már épül Paks 2. Tavaly Magyarországon EU-s szinten is kiemelkedően, több mint 1600 megawattal nőtt a hazai napelemes kapacitás. Olyan ipartelepítési stratégiát követünk, amelynek eredményeként hazánk az új típusú zöld energiatárolási módok kikísérletezésének egyik európai központja lesz. Ezzel Magyarország egyszerre mutat példát zöld átállásból és diverzifikációból.

Mindezekből látszik, nem az orosz gázról való leválás vagy annak hiánya szúrja a nagykövetség és a progresszív demokrata vezetés szemét. Magyarország példát mutat arról, hogy még Európa közepén, közepes méretű európai országként is lehet szuverenista, a nemzeti érdeket szem előtt tartó politikát folytatni. Azért az aggodalmak, nehogy a példa ragadós legyen. Van egy rossz hírem Pressman nagykövet úrnak: erről nem a követség, hanem az emberek fognak dönteni.