Az Északi-sarkvidék már a hidegháború korszakában is különleges helyzetben volt, az Arktikus-óceán – (közbeszédben ismert nevén a Jeges-tenger) – az a térség, amely összekötötte és el is választotta a két szembenálló felet, az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót.

A térség a hidegháború utáni enyhülés egyik éllovasa volt, majd a későbbiek során is a nemzetközi együttműködések jó példájának számított. Az ún. kis hidegháború képe mindvégig jelzője maradt a térségnek, ahol az Egyesült Államok és nyugati szövetségei egyszerre vannak jelen Oroszországgal, és a különféle nemzetek számos erőforrás ellenőrzési jogáért versengenek. 2022 után gyorsan fagyott meg a légkör a régió államai között.

Jelenleg – Finnország és Svédország csatlakozásával – már az összes regionális nyugati állam tagja a NATO-nak. Ennek következtében a szervezet eddigi történetének legnagyobb északi-sarkvidéki hadgyakorlatára került sor 2024 márciusában. Oroszország katonai fölénye azonban így is szembetűnő, az Északi-sarkvidéken becslések szerint 10 évnyi fejlesztéssel jár a nyugat előtt, és területi fölénye is jelentős. A Geo-Trendekben Németh Viktória arra a kérdésre keresi a választ, hogy Arktisz sajátos békéje a körülmények ellenére fennmaradhat-e?

Németh Viktória, az #Oeconomus Senior elemzője.

Geo-Trendek #podcast ️ https://bit.ly/3U8OSmY