Az orosz-ukrán háború második évfordulójához közeledve az Economx megvizsgálta, milyen hatással bírt hazánkra, az Európai Unióra és Oroszországra a konfliktus. Ehhez az Oeconomus elemzői nyújtottak segítséget.

Magyarország számára a legfájdalmasabbak az energiapiacokon zajló tendenciák voltak. Ez az energiasokk okozta leginkább a megváltozott inflációs környezetet. A háború közelségének hatására a lakossági percepciók gyorsuló ütemben romlottak, és a fogyasztást nem csak a megváltozott inflációs környezet, hanem az óvatosság és a gazdaságba vetett hit romlása is alakította. A fogyasztás visszaesése pedig azonnal jelentkezett az egyébként általános forgalmi adó alapú költségvetés bevételi odalán. Az egymás után bevezetett szankcióknak egyértelműen volt inflációgerjesztő hatása, amely minden egyes EU-s országban jelentkezett.

Lényeges azonban rámutatni arra, hogy az EU-s tagállamok között Magyarország a korábbi és hasonló méretű válságokhoz képest stabilabb állapotban vészelte át a külső körülmények okozta (gazdasági) nehézségeket.

Az európai háborúból adódó kihívások és a megoldások keresése olyan lényeges kérdésekről terelték el a figyelmet, EU-s és tagállami szinteken is, mint például az idősödő népesség problémája, a versenyképesség nehézségei, a digitalizáció és a formálódó világgazdasági blokkokból adódó lehetőségek mielőbbi kiaknázása – világítottak rá az Oeconomus szakértői, megjegyezve, hogy emiatt a hosszú távú hatásokat még nem is biztos, hogy teljes egészében meg tudjuk érteni.