Deficites börtönök - a büntetés-végrehajtás gazdasági oldala - OECOFOCUS

2022-ben Magyarországon 18 623 fő töltötte büntetését valamely büntetés-végrehajtási intézményben. Jelentős részük ugyan magyar állampolgár, mégis egyre nő azok száma, akik más ország lakosai és nálunk embercsempészet miatt vannak elítélve. A börtönök túltelítettsége, a külföldi és más hagyományokkal bíró rabok által nehezített körülmények, az EU-s források elmaradása, mind-mind hatással volt a mai helyzet kialakulására. A börtönök gazdasági szempontból inkább deficitet, mint többletet termelnek, így várható volt, hogy a kormány valamelyest újraszabályozza a korábbi döntéseket. Miért nem éri meg börtönt üzemeltetni? Hol dolgoznak a rabok? Melyek itthon azok a vármegyék, ahol a legtöbb bűncselekmény történik? Mindezekre igyekszünk választ adni összefoglalónkban.

A magyarországi szabályok szerint három féle büntetés-végrehajtási intézettípust különböztethetünk meg: fegyházat, börtönt és fogházat. A három közül a legszigorúbb a fegyház, a legenyhébbnek pedig a fogház tekinthető. E tekintetben a börtön tehát egy közepesen szigorú büntetésvégrehajtási intézmény. A fogvatartás annak jellege szerint lehet letartóztatás, jogerős ítélet, kényszergyógykezelés, elzárásra beutalás és őrizet is.

Magyarországon ma 32 büntetés-végrehajtási intézet működik, amelyekben 2021-ben összesen 18 623 fő töltötte büntetését.

1990 és 2021 között jelentősen megnőtt a fogvatartottak száma, főként az elítélt és a letartóztatásban lévő jellegű csoportok esetében. Kiugróan megnőtt az elmúlt évtizedben az elzárásra beutaltak száma is: míg 2010-ben 110-en töltötték szabadságvesztésüket ilyen formában, addig 2021-re ez a szám 1 125 főre nőtt. Az elzárás jelentése: „Az elzárás szabadságelvonással járó büntetési forma, melyet elsősorban az olyan esetekben alkalmaznak, amelyekben a büntetés célja rövid tartamú szabadságelvonással is elérhető. Szabálysértés, illetve bűncselekmény miatt is – a törvények által meghatározott esetekben – kiszabható büntetésfajta. Fajtái: büntetőjogi-, szabálysértési elzárás, rendbírság helyébe lépő elzárás, melyeket az erre – a jogszabály rendelkezése alapján kijelölt – bv. intézetekben lehet végrehajtani.”

A börtönben lévő személyek javarészt férfiak, 2021-ben 17 193 fő férfi és 1 430 nő töltötte büntetését valamely hazai intézmény falai között. Honosságuk tekintetében a legtöbb, 95%-ban magyar állampolgárságú és mindössze 5% valamely más ország állampolgára. Az átlagéletkorra vonatkozóan ugyancsak rendelkezünk adatokkal. Egy 2019-es kimutatás szerint a legtöbb fogvatartott 30-39 év közötti korosztály tagja (a teljes létszám 28,8%-a), szorosan mögötte a 40-49 év közöttiek (27,06%), a lista harmadik helyét pedig a 25-29-es korcsoport foglalja el (15,33%).

️ Magyarországon a legtöbb regisztrált bűncselekmény 2022-ben Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben történt.

️A regisztrált adatoknál kiugróan magas érték született a bűncselekményekre vonatkozóan Budapestre. Itt, a tavalyi évben 42 344 bűncselekmény került rögzítésre.

👮 Típusukat tekintve a lopás még mindig a legnagyobb mértékben van jelen, a regisztrált bűncselekmények több, mint 50%-át az ilyen jellegű vétségek teszik ki.

👮 A legtöbb testi sértés 2022-ben:

- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (637),
- kábítószeres bűncselekmény Győr-Moson-Sopron vámegyében (527),
- ittas vagy bódult járművezetés Bács-Kiskun vármegyében (851),
- hivatalos személy és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak Csongrád-Csanád vármegyében (169),
- garázdaság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (975),
- lopás pedig ugyancsak Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (3 674) került regisztrálásra.

️ Miután a rendőrség, az ügyészség és a bíróság közös munkájának végén lezárásra kerül egy-egy ügy, a fogvatartott a már korábban részletezett intézmények valamelyikében elkezdi letölteni a büntetését. A legtöbb esetben börtönt jelölnek ki a büntetés helyszínéül, így most tekintsük át, hogy ezek az intézmények miből gazdálkodhatnak.

A büntetés-végrehajtási költségvetés kiadásai a 2022-es évben közel 47 379 millió forintnyi kiadással számoltak. A legtöbb kiadásuk a költségvetési, dologi, szolgáltatási, személyi juttatási és foglalkoztatottak juttatásai szektorokban volt. A sokszor emlegetett rossz börtönállapotok a kiadási oldalon is meglátszanak, tavaly 44 millió forintot terveztek beruházásokra és 157 millió forintot felújításokra fordítani. Ha a teljes országos átlagot nézzük, akkor ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 32 működő intézmény egyenként 4 906 250 forintot fordíthatott felújításra.

Az elérhető adatok szerint a bevételi oldalon ennél jóval kevesebb összeggel lehetett a tavalyi évben számolni. Ez alapján a kiadások bőven meghaladták a büntetés-végrehajtási intézetek bevételi lehetőségeit.

️ A működési bevételek, amelyek az intézetek fizikai működését hivatottak biztosítani alkotják a legnagyobb csoportot. Ebből a szekcióból fedezik a fogvatartottak ellátását napi három alkalommal, a rezsiköltségeket, képzésük költségeit, egészségügyi ellátásuk, ruházatuk biztosítását. Bevételük származhat a kiszámlázott ÁFÁ-k után, a közvetített szolgáltatásokból és a készletértékesítésekből is.

A fogvatartottak számára képzési programokat is indítanak azzal a céllal, hogy a szabadlábra helyezésüket követően a re-integráció hatékonyabb lehessen. Azok, akik hiányos iskolai képzettséggel rendelkeznek, elvégezhetik és megszerezhetik a szükséges fokozatokat is.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a szakközépiskolai képesítést szerzők száma a büntetés-végrehajtási intézeteken belül. Emellett növekvő tendenciát mutat a középiskolát és így, érettségi fokozatot elérők aránya is. A 2021/2022-es tanév során összesen 3 989 fogvatartott vett részt valamilyen képzésben. A szabadlábra helyezést követően az így megszerzett ismereteket gyakorlatban is hasznosíthatják, továbbá a munkaerőpiacon is értékesebb munkavállalói adottságokkal rendelkezhetnek.

Azok, akik nem vesznek részt képzésben, foglalkoztatás alá kerülnek. Két módja lehet a foglalkoztatásnak: az egyik, ha a büntetés-végrehajtási intézet maga a munkaadó, tehát közvetlenül foglalkoztatja az elítéltet. A másik lehetőség, hogy kiközvetíti a munkaerőt szerződéses viszonyban álló gazdasági társaságok felé.

2021-ben a legtöbb foglalkoztatott közvetlenül az adott intézet által került alkalmazásra, a teljes létszám mintegy 44%-a. Jelentős volt a gazdasági társaságok által alkalmazottak aránya is, két évvel ezelőtt ez az érték 29% volt a teljes országos létszámhoz viszonyítva.

️ Azok, akik az utóbbi, tehát a gazdasági társaságok általi alkalmazásban vesznek részt, széles körű tevékenységeket láthatnak el. A megkötött szerződések alapján a legtöbb munkakört az építőipari tevékenységeket ellátó cégeknél, a ruházati, valamint a bútoripari ágazatokban tevékenykedő társaságok tudták biztosítani. E három terület fedi le az összes szerződéses tevékenység 55%-át. Fontos az is, hogy az ellátásban felhasználandó élelmiszerek jelentős részét a rabok maguk termelik meg. A zöldségek és egyes húsfélék előállításához a büntetés-végrehajtási intézmények gazdasági társaságai járulnak hozzá.

A munka során megkeresett bér több módon kerül felhasználásra. A fogvatartott, ha szükséges, ebből fizeti ki a perköltségeket, illetve az egyéb, ilyen jellegű kiadásait. Egy részét az intézmény használja fel, a fogvatartott költségeinek fedezésére. Egy részét pedig saját maga használhatja, akár a börtönben üzemelő kereskedelmi egységekben, akár összegyűjtve, szabadlábra helyezését követően.

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően a büntetés-végrehajtási intézetekben is reformokat alkalmazott, amelyek ezáltal megfelelnek a közös szabályoknak is. Az intézmények belső tereinek átalakítása mellett nagy hangsúlyt helyeztek az oktatás és szakképesítés lehetőségének bővítésére, valamint a foglalkoztatási formák minőségi újraszabályozására is. Mindazonáltal a hazai börtönök telítettségét nem sikerült kellő módon csökkenteni, jelenleg is magas az itt tartózkodók száma.

Az elmúlt másfél év során a büntetés-végrehajtási intézetek részére is korlátozásra került az elérhető EU-s források mennyisége, ezáltal sok olyan változás nem tudott megvalósulni, amely segítségével a fogvatartottak helyzete javulhatna. A telítettség arányai jól mutatják, hogy 2016 óta sikerült csökkenteni az értékeket, viszont 2021-ben ismét megugrottak az arányok. Részben ennek is a következménye a kormány néhány héttel korábbi döntése, a külföldi állampolgárságú, embercsempész rabok kiutasítására vonatkozóan, ezáltal is felszabadítva az általuk elfoglalt helyeket. Egy 2022. novemberi adat szerint több, mint 2 500 embercsempészt tartottak fogva magyar börtönökben, ez a fogvatartottak létszámának 13%-át jelölte ekkor. 2022-ben az embercsempészet miatti elítéltek száma 1 653 fővel növelte a fogvatartottak létszámát. Állampolgárságuk szerint 90%-ban külföldiek, 73 különböző országból. A büntetés-végrehajtás az alábbi akadályt látja fogvatartásukban: "Elsősorban a nyelvi nehézségek és a követett vallási előírásaikból adódó étkezési igények miatt - jelentős plusz feladatokat és számottevő többlet költséget jelent a büntetés-végrehajtási szervezet számára".

Globális tekintetben a legtöbb fogoly Kínában (1,6 millió), az USA-ban (1,67 millió), Brazíliában (835 ezer), Indiában (554 ezer) és az Orosz Föderációban (439 ezer) van. A túlzott bebörtönzés számos emberi jogi kérdést is felvet, mivel gyakran a hátrányos helyzetű és a kisebbségi csoportokat érinti. Az USA-ban folyamatos probléma a börtönökben történő erőszakos bűncselekmények jelenléte, ami főként a nem megfelelő mennyiségű személyzet miatt valósulhat meg.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

#börtöngazdaság #végrehajtás #BV #börtön #fegyház #fogház #igazságszolgáltatás #Magyarország #EurópaiUnió