A bankjegyek gyártásának felgyorsulása - az új korszak kezdete - OECOGLOBUS

A koronavírus-járvány utóhatásai és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek számos országban az infláció növekedését eredményezte. A németországi Ifo Gazdaságkutató Intézet felmérése szerint az idei évben a globális infláció eléri a 7 százalékot, amelyet elsődlegesen a dél- és közép-amerikai országok húzhatnak. A dokumentum szerint a globális infláció 2026-ra várhatóan visszacsökken 5 százalék környékére, melyben az európai térséget tekintve Kelet-Európában képzelhető el a legjelentősebb mérséklődés. Az infláció növekedését számos tényező eredményezheti. Ide sorolható az aggregált kereslet gyors növekedése, az aggregált kínálat gyors csökkenése, a növekvő bérek, a valutaleértékelődés, valamint a gazdaság pénzkínálatának növekedése. Jelen cikkünkben a pénzkínálat bővülésének fejlődését járjuk körbe és vizsgáljuk meg, hogy a központi bankok technológiai fejlődése hogyan járulhat hozzá az infláció növekedéséhez.

Központi bankok szerepe

Szinte minden központi banknak kitűzött célja a megbízható és biztonságos pénzügyi rendszer kialakítása, mellyel stabilan tartja az árakat a gazdaságban. Ugyanakkor látható, hogy a pénzügyi rendszerek állandó változásban vannak, amelyből a bankjegyek gyártásának folyamata sem kivétel. A pénz kialakulása folyamatosan fejlődött és a barter cserekereskedelemtől, a pénznyomtatáson át, már eljutott a digitális pénz kialakulásához. Ez a technológiai fejlődés pedig a bankjegyek nyomtatásában is megjelent, amely lehetővé teszi a gyártási folyamatok felgyorsulását és biztonságnak növelését. A 2008-as válságot követően a központi bankok jelentős mértékben megemelték a kibocsátott bankjegyek mennyiségét. Az Európai Központi Bank adatai szerint 2009-ben közel 11 millió eurós bankjegyet bocsátottak ki, szemben a 2008-as 6,5 millióval, aminek az összértéke 3,5-szer nagyobb volt a 2008-as kibocsátáshoz képest. Az Egyesült Államokban 2008 és 2009 decembere közt 5 százalékkal növekedett a kibocsátott bankjegyeknek a mennyisége, azonban ez közel 47 milliárd dollárt jelentett.

A 2020-as év során elterjedt koronavírus-járvány pedig tovább bővítette a kinyomtatott bankjegyek mennyiségét. Az Egyesült Államokban közel 10 milliárddal több bankjegy került forgalomba, ami szinte 24 százalékkal emelte a kibocsátott bankjegyek értékét. Részben ennek is köszönhető, hogy az euróval szemben leértékelődött a dollár értéke ezen időszak során. Ugyanakkor az Európai Központi Bank nagyobb mértékben növelte a kibocsátott mennyiséget. A 2008-as évtől kezdődően évente átlagosan 7 százalékkal emelkedett a kibocsátott bankjegyeknek a száma, míg a FED csupán 5 százalékkal bővített. Ehhez azonban szükség volt a technológiai és egyben biztonsági funkciók fejlődésre. A technológia fejlődésének köszönhetően, gyorsabban tudnak reagálni a jegybankok és ezáltal a monetáris politika hatékonysága is javulhat.

Bankjegyek gyártásának technológiai és biztonsági fejlesztései

A pénznyomtatás mértéke és folyamata – például a biztonsági előírások – kibocsátoként eltérőek, azonban a technológiai fejlődés mindenhol érzékelhető. Míg régen hagyományos kézi munkafázisokon keresztül vágták ki a bankjegyeket, manapság már automatizált nyomdai folyamatokon keresztül készülnek. Az új gyártási technológiák és hatékonyabb folyamatok lehetővé teszik a nagyobb mennyiségű bankjegy előállítását lényegesen rövidebb idő alatt, amelyre szükség is van az egyre növekvő gazdasági igények és a pénzügyi tranzakciók volumenének növekedése miatt. A fejlődésnek köszönhetően javult a monetáris politika hatékonysága is, mivel a jegybankok lényegesen rövidebb idő alatt képesek reagálni a piaci helyzetekhez. Azonban a bankjegyek gyártásának felgyorsulása nem csak a mennyiség növekedésével jár, hanem azok biztonsági funkcióinak erősítését is magában foglalja. A hamisítás elleni védelmet számos új technológia biztosíthatja. Az Euronet - amely a világ egyik legnagyobb digitális pénzügyi szolgáltatója - kutatása szerint már több mint 97 kibocsátó alkalmaz hologramot a bankjegyek készítésénél és 2011 óta kibocsátott bankjegyeknek legalább a 40 százaléka tartalmaz színváltó elemeket. További biztonsági funkcióként szolgálhatnak a vízjelek, képfelosztások, a mikroszövegek, láthatatlan jelek, illetve a látássérülteknek segítségként szolgáló Braille-írás és a különböző nagyságú bankjegyek.

Magyarország viszonylatában

Magyarország saját fizetőeszközének köszönhetően képes egyénileg változtatni a kibocsátott forint éves mennyiségét. Szemben az európai és amerikai jegybankok kibocsátásával, a Magyar Nemzeti Bank 2008 és 2022 között csupán kétszeresével növelte a forgalomba helyezett bankjegyek számát, míg az európai és amerikai mennyiség közel háromszorosára emelkedett. Ennek köszönhetően csökkentette a forintra ható infláció lehetséges kimenetelét. A pénznyomtatás a koronavírus hatására láthatóan emelkedett, azonban közel sem olyan mértékben, mint a nyugati, eddig említett valutákat használó gazdaságokban.

A trendekhez hasonlóan a magyar jegybank is az új technológiákra és a gyártási folyamatok felgyorsítására helyezi a hangsúlyt a bankjegyek előállításában. A technológia fejlődésének köszönhetően, gyorsabban tud reagálni a hazai jegybank, aminek köszönhetően a monetáris politika hatékonysága javult. Az új bankjegygyártási technológiák bevezetése Magyarországon lehetővé tette a megbízhatóbb és hamisítás ellen védettebb bankjegyek előállítását. Hazánkban a bankjegyek védelmében hologram fóliát, színváltó nyomatot, rejtett képet, mikroírást, vízjelet, UV-s motívumot és biztonsági szálat is alkalmaznak. Mindezek mellett a technológiai fejlődésnek köszönhetően a jegybank gyorsabb ütemben képes

Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.